Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

218 A szikes legelőkön ;i belvizeket lehetőleg tartsuk vissza. A régi vízfolyások medreit, medenczéit a belvizek tározására foglaljuk le, ezeknek lecsapolását ne vállaljuk el. A levezetendő vízmennyiségét a csapadék nagyságának, a talaj minőségének és esésének megfelelően állapítsuk meg. Xe építsünk hosszú, az egész árterületet hosszában átvezető csatornákat, hanem a belvizek levezetésére a rövidebb útat válaszszuk. A belvizeket lehetőleg mindenütt a talaj szintje alatt vezessük. Szükség esetén ne a csatornák gátjait emeljük, hanem a csatornákat mélyítsük. Gondosan vizsgáljuk meg, hol van zsilipre, hol van tiltór.i szükség, mert czélszerűeri elhelyezett műépítményekkel a belvizek levezetését elősegíthetjük. A mélyebb helyeken is legalább 10—12 m-re ágyazzuk be csatornáinkat. A szivattyútelephez vezető csatornákat elég bőre építsük, a szivattyútelepeket lehetőleg egyes tározó medenczékkel kössük össze, és a szivattyútelephez legalább annyi vizet vezessünk, a mennyit a czentrifugálszivattyú el bír távolítani. A szivattyútelepeket jó magasan helyezzük el, hogy az áradó belvíz és a kitört árvíz a telep aknáiba, füstvezetékeibe be ле hatolhasson és az üzemet meg ne akaszsza. A hol maga a folyó nincsen eléggé beágyazva, ott magát a befogadót szabályozzuk. Ha belvízrendezésünknek biztos alapja nincsen, a drága berendezéseknek nem sok hasznát veszszük. Az előbbi kimutatásban a Körös és Berettyó völgyében megalakult társulatokra vonatkozó fontosabb adatokat soroljuk elő. A fentiekből látható, hogy a társulatok összesen 1,390.000 kat. hold földet mentesítettek, ebből körülbelül 50% az ősi, illetőleg mélyebb fekvésű árterület (1)95.000 kat. hold). Az árterület összes kataszteri tiszta jövedelme 11,640.900 korona, az árterület becsértéke körülbelül 875 millió korona. A társulatokat terhelő kölcsön összege 60,800.( 00 korona. A társulatok árterületén 'szabályozás előtt a mocsarak és vízállások körülbelül 200.000 kat. holdat foglaltak el. Ennek a mentesített mocsárnak értéke legalább is 200 millió korona. Az 1,190.000 kat. hold értékében az ármentesítés és belvízrendezés következtében legalább is 200 koronával emelkedett, összesen tehát 238 millió koronával. Az öszszes értekemelkedés 438 millió korona, körülbelül az árterület mai értékének a fele. A társulatok a ( fentebbi 60-8 millió koronából 22-2 millió koronát, illetőleg a középtiszai társulat hortobágymenti beruházásával 23'4 millió koronát fordítottak 1 tel vízrendezésre, vagyis többet, mint az összes terheik egyharmadát. Az állam a mentesített területek kataszteri tiszta jövedelme után 20°/

0 egyenes földadóban 2,328.000 koronát, 30% jövedelmi pótadóval összesen 3,026.400 koronát vett be, ebből adóvisszatérítés czímén 1.355.000 koronát fizet vissza a társulatoknak. A vasutak és közutak hozzájárulása évenként 145,654 korona. Az ármentesítés tette lehetővé a Sárréten az útak és vasútak építését, fejlesztőleg hatott az iparra és kereskedelemre is, megjavította a közegészségügyi viszonyokat és előmozdította a magyarság lakta vidéken a népesség szaporodását, úgyhogy közvetetlen és közvetett hatásában igen nagy értékekkel szaporította a nemzeti vagyont. Maguk az állam tisztviselői elismerik, hogy ipind a mellett is, hogy az állam segítő kezét a társulatoktól meg nem vonta, mégis sehol ily nagyszabású munkát az államnak kevesebb megterhelésével nem hajtottak végre. Az állam a Körösökre 1872-től 1881. évig 1.148.832 koronát, 1881—1888. évig