Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

208 A társulat egy nagyobb szivattyútelepet épített a Holt Körös torkolatára és négy kisebbet a nagyfoki, poltralápi, a nagytóti és a Holt Körös mellékcsatornájára. A társulat belvízrendezésre 1914. év végéig 1,708.000 koronát adott ki. A Kutas-csatorna torkolati szakaszára a társulat zsilipet nem épített, hanem a Kutas töltéseit az 1895 árvíz szine fölé t'20 m-re felemelte. A Kutas-csatornában a vízmozgás lassú, mig a Sebes Körös árhullámai Szeghalom alá gyorsan lejutnak és itt a Kettős Körös duzzasztása is jelentékeny vízszinemelkedést okoz., A Sebes Körös és Kettős Körös számos árhullámaira és a vízszin várható emelkedésére való tekintettel a Kutas-csatorna torkolatánál egy zsilip jó szolgálatot tehet. Ezzel a zsilippel a Kutas-csatornából ki lehetne zárni azokat a vizeket, a melyek a Körösök duzzasztása következtében Szeghalomnál a 4-20 m-t meghaladják. A Sebes Körös társulat belvízrendezésének átalakítását elhatározta. A magasabb helyeken kaletkezett belvizeket rövidebb úton óhajtja a Ssbes Körösbe bevezetni, ugyanazért újabb szivattyútelepek építését is tervbe vette és a meglévőket ki akarja bővíteni. A Sebes Körös belvízcsatorna-hálózata 1914. év végén 438-736 km. A Berettyó-társulat Ölyvös-csatornáinak vizeit (körülbelől 5—7 m

8) a darvasi határtól Szeghalomig a Sebes Körös-társulat Kutas-csatornája vezeti le. A Kutas-csatorna 18 km hosszú torkolati szakaszának építéséhez ugyanezért a Berettyó-társulat 66.000 koronával járult. A hosszúfoki társulat árterületén a szomszédos fekete-körösi társulat árterületéről lefolyó Korhány, Kölesér és Gyepes vizei csaknem ugyanannyi kárt tettek, mint az árvizek, ugyanazért a társulat már a körösi töltésekkel egyidejűleg elkészítette a hosszúfoki, a határ (bihari) és a Gyepes -csatornákat. A hosszúfoki csatorna mindkét oldalán (összesen 18.800 m hosszúságban) 1881. évben már erős- védgátak voltak, szintúgy a Gyepesér mentén a balparton 15.100 m, a Határér mentén a jobbparton 15.500 m hosszúságban. A hosszúfoki csatorna torkolatára zsilipet építettek, a Gyepes ér ós Határér egyesülésénél pedig fiitót, hogy a hosszúfoki csatornába a vizek be ne törhessenek, ha a torkolati zsilipet le kell zárni. Az utóbbi tiltót, úgynevezett két ági zsilipet, a torkolati szivattyútelep építésekor a fekete-körösi társulat eltávolította, de most újból helyre akarja állítani. A társulat 1891-ben kezdette meg belvízrendezési munkálatait és legnagyobb részben be is fejezte. Csatornahálózata 1914. év végén 277"413 km. A társulatnak négy nagyobb szivattyútelepe van, ú. m. 1. a holt feketekörösi (másként vargahosszi), 2. a biingösdi, 3. a hosszúfok-fási, 4. a dióéri. Ezenkívül van egy kisebb 0-16 m nyomócsővel a lugosi csatorna torkolatán és egy Bros olajmotorral hajtott 0'13 m nyomócsövű hordozható szivattyúja. Az öntözéshez szükséges víz kivétele czéljából a társulati árterületen még két czentrifugalszivattyú van; az egyik Wenckheim Dénes dobozi öntözéséhez ad másodperczenként 213, l vizet, a második a sarkadi ezukorgyár részére szállít 277,? vizet. A fekete-körösi társulat árterületét a Gyepes, Kölesér, Korhány, Nagyvölgyere, Barakonyér és főként az inándi patak vize öntötte el. A Gyepesnek (görbedi pataknak) vizeit a társulat már a védgátak felépítésekor Terike alatt a Fekete Körösbe bevezette. A csatorna töltései azonban gyengék ós alacsonyak voltak,