Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész
209 ugy hogy azokat az 1881-iki árvíz áthágta. A kitört víz elöntötte Szalonta város határát, Gyanté és Varsányhely pusztákat. A társulat idejében belátta, hogy árterületét a belvizektől csak úgy mentesítheti, lia a kártékony külvizeket sikerül felfognia és élő folyóvízbe bevezetnie. Miután a Gyepest a Fekete Körösbe vezették, az inándi patak vizeit, — a melyet többszöri méréssel 21 m s-nek tálaltak, — a Sebes Körösbe óhajtották levezetni. A vízlevezetés kérdését Tisza Kálmán felszólítására 1877-ben Kvassay Jenő, mint fiatal kultúrmérnök behatóan tanulmányozta és felvételei alapján megállapította, hogy a Fekete Körös jobban be van ágyazva mint a Sebes Körös, a talaj szintje ugyanazon földrajzi szélesség alatt a Fekete Körösnél 5'5 m-rel, az árvíz szintje 40 m-rel alacsonyabb. Az ő tanulmányai alapján dolgozta ki a VI. kerületi kultúrmérnöki hivatal a felfogócsatorna tervét, a mely a Sebes KöTöstől Vizesgyánnál indult volna ki és a vadászi major felett torkollott volna a Fekete Körösbe. A csatornát azonban, hogy alacsonyabb árvízszint nyerjenek, Tamáshidánál vezették be a Fekete Körösbe és Vizesgyántól Körösgyéres és Köröstarjánon át a Sebes Körös folyóig meghosszabbították. A csatornát a szükséges öntözővízzel az utóbbi folyóból látják el. Az öntözővíz felduzzasztására a csatornán tiltókat építettek. A felfogó csatorna vizeit előbb nyiltan vezették be. Arra való_ tekintettel, hogy a felfogócsatornamenti földek 6 kilométer hosszúságban a befogadó nagyvízszine alatt fekiisznek, már az első tervezők ajánlották a torkolati zsilip építését árvédelmi érdekekből ós azért is, hogy a Fekete Körös iszapját a felfogócsatornába le ne rakja. A zsilipet később a társulat a torkolattól 600 méterre fel is építette. A zsilipnek négy nyílása van egyenként 2-125 m szélességű és 4'60 m magasságú mérettel. A zsilip mint híd és 4 mint duzzasztó is szerepel. Midőn a felfogócsatorna áradása nem esik össze a Fekete Körös áradásával, a zsilippel sikerült a Körös nagyárvizei't kizárni. Vízállások a felfogócsatorna torkolatánál. 1913 júl. 3. 1913 júl. 11. 1913 júl.-14. 1914 márcz. 23. 1915 márcz. 21. Megjegyzés Fekete-Körös 503 592 612 492 618 Fel fogécsatorna... 408 337 445 310 588 A körösi tetőzés idején Felfogócsatorna... 420 420 510 400 609 A zsilip felnyitásakor a tetözés után A társulat a felfogócsatorna építéséhez 1893. év végén fogott hozzá és azt 1899. évben fejezte be. A társulat 1914. év végéig belvízrendezésre 3,300.001) koronát adott ki. A felfogócsatorna építéséhez hozzájárult : a hossfcúfoki társulat 80.000 koronával, a Sebes Körös-társulat 200.000 koronával és évenként 5000 korona fentartási költséggel. A földmivelésiigyi minisztérium az öntözéssel kapcsolatos felső szakasz építési költségeihez 152.958 korona 76 fillérrel járult hozzá és a duzzasztó és sebeskörösi vízkivételi mű létesítéséhez újból 30.000 koronát engedélyezett.
