Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

207 I Ezen a szakaszon a Berettyó jobbparti töltése egyúttal a Kálló balparti töltése, a két víz tehát három, töltés között folyik. A torkolat lejebb helyezésévfel a Kálló vizek jóval alacsonyabb vízszin mellett ömlenek be. A párhuzamos szakaszon a Berettyó vízszinesése kilométerenként 22 cm, a Kállóé 10 cm, a vízszinkülönbség a torkolattól 9500 m-re Г1 im. A torkolatra nem kellett zsilipet építeni. A bakonszeg-berettyóújfalui szakaszon a Kálló vizek már a régi érfenékkel színeinek. A társulat ezen a szakaszon el akarta kerülni a töltések építését, mert a Kálló töltései a Berettyó kitörő árvueit. Berettyóújfalu és Bakonszeg községekre felfoghatták volna. A Kálló-csatornát a társulat 1894—1897. évben házilag készítette el és a 62 km hosszú csatorna műépítményékkel együtt 745.000 koronába került. A Kállócsatorna nagy víznél 12 m'

6 vizet vezet le a Berettyóba. Még el sem készült a Berettyó-társulat Kálló-csatornája, a midőn Pebreczen székhelylyel lH92-ben megalakult az alsó nyírvízszabályozó társulat, a mely 23881 kat. hold terület mentesítését tűzte ki czélul. A társulat összes belvizeit a Berettyó-társulat csatornáiba vezeti le és a Kálló építési költségeihez 240.000 koronával járult hozzá. A Berettyó-társulat balparti árterületéről a belvizeket a Kösmő, Kiskörös és Ölyvös csatornával a Berettyóba vezeti le. A jobbparti árterületről az Ér, Kálló, a mórgeséri, a vargazúg-csiffi és szeghalom-füzesgyarmati csatornák szintén a Berettyóba hozzák a vizeket, míg a makkodi, alsófuttaki, Hamvas, sárréti, felső-réhelyi és alsó-réhelyi csatornák a Hortobágyba torkollanak be. A társulat az Eret Pocsajtól a bihardiószegi asszonyszigeti dűlőig az ártérszélig l(i.100 m hosszúságban szabályozta. Nagyvíznél az Ér köriilbelől 30 m

3 vizet hoz a Berettyóba. Az ártéren kívül eső bihardiószegi, jankafalvai és kólyi területek mentesítésére 1913 jan. 12-én megalakult a Bihardiószegi Ér-szabályozó társulat 1165 katrasztrális hold árterülettel. Ennek a kis társulatnak ügyeit a Berettyó-társulat intézi. A társulat a Berettyó Ér-csatornáját 6200 folyóméterrel óhajtja meghosszabbítani. A társulat azonban eddig a tervezett és hatóságilag engedélyezett csatorna építését nem kezdhette meg. A Berettyó-társulat csatornahálózatának hosszúsága 1913. év végén 754'842 km. A társulat szivattyútelepet épített, 1. a szeghalmi, 2. a sárréti és 3. a csurgóalsóréhelyi csatornák torkolatára és 1915. évben elhatározta, hogy az alsófuttaki csatorna torkolatára is szivattyútelepet épít. A társulat a hortobágyi hozzájáruláson kívül saját árterületén végzett belvízrendezési munkálatokra 1914. év végéig 3,365.000 koronát adott ki. A Sebes Körös társulat jobbparti árterületéről a belvizeket a Kutas-csatorna szedi össze, ebbe' a csatornába torkollanak a Nagyfok, Ülyvös, Csente és a komádi-szakáli csatornák. A Kutas-csatorna Szeghalomnál körülbelől 24 ?n

:

;-rel gyarapítja a Berettyó nagyvízhozományát. A balparti árterületről a belvizeket a Holt Sebes Körös és az ebbe torkolló ugra-nagytoti és czigányfoki csatornák szedik össze. A társulat belvízrendezését 1S93. évben kezdette meg. A belvizek gyors levezetését megnehezíti az, hogy a befogadó Sebes Körös, sőt még a Holt Körös is az árterület mélyebb fekvésű részeihez képest magasan fekszik. A társulat csatornái az árterület.szélétől egész a torkolatig hosszában átszelik az egész árterületet és igen sok helyütt az árterület szintje fölött töltések között vezetik a belvizeket. 15*