Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

lílfi rították. A gátakat egymástól 600 игm tették. A kanyarok eltöltésével a balparton 11.124, a jobbparton 10.556 katasztrális holdat rekesztettek ki a folyó hullámteréből. A Hármas Köröst 38 átvágással rövidítették meg. Eredetileg a Hármas Körös a Sebes Körös betorkolásától a Tiszáig 235-5 km hosszú volt; a szabályozás után 93'2 km, a megrövidülés 142'3 lem. Az egész 93'2 km hosszaságból 34.676 m az átvágásokra, 58.524 km a régi mederre esik. Az átvágások között leghosszabb a 23 számú peresi (4232 m), azután Szarvas fölött a 18/a számú csergettyúzúgi (3364 m) es a Sebes Körös betorkolása alatt a 38—39 számú félhalmi (3080 m.) Legnagyobb a megrövidülés a vonogatózúgi 21 számú kanyarban, ímelybe hajdan a Berettyó torkollott be). Itt ugyanis 335 m átvágással 14.792 m hosszú kanyart vágtak át; a megrövidülés arányszáma itt 1:44 az összes átvágásoknál átlag 1:5. A Kettős Köröst 15 átvágással íövidítették meg. Eredetileg a Kettős Körös hosszúsága 83-3 km volt, ma pedig csak 47 5 km ; ebből 21.915 új átvágás és csatorna, 25.585 m régi természetes meder.] Leghosszabb átvágás a békés-gyulai csatornaszakasz a Két Körös egyesüléseig 11.100 и»; azután az ez alatt fekvő 53-ik átmetszés, az úgynevezett vashalmi kanyar 1346 m és Békés városa alatt az 52-ik számú átmetszés (póvádi) 2919 m. A Fehér Körös hosszúsága Borosjenőtől Békésig 125-5 km volt-; ma Borosjenőtől. Békésig a víziút 80 9 km hosszú, a Fekete Körösig 66-9 km. A Fekete Körös hosszasága volt Békéstől Gyantéig 166 km : ma 103 6 km, a rövidülés 62 4 km. A Sebes Körös Nagyváradtól az Egyesült Körösökig 173-6 km volt; ma 87 6, a megrövidülés 86 km. A Berettyó eredeti hosszúsága Szalárdtól Mezőtúrig 224 km. ma Szalárdtól a Sebes Körösig 91 km innen Mezőtúrig 44 km, úgy hogy a víziút megrövidülése 89 km. A Körösökön és a Berettyón a hullámtér szélességét és ezeken a művelési ágakat 1887-ben a volt közmunka- és közlekedési minisztérium 48.515 rendeletével állapította meg. Ez a rendelet tulajdonképen a tényleges állapottal számolt és még a Kettős Körösön is a Fehér és Fekete Körös egyesülésétől az 52-ik számú úgynevezett povádi átvágás alsó torkolatáig a hullámtér szélességét 134 ш-Ьеп meghagyta. A földmívelésügyi m in is térnek 1891 évben kiadott 11.741 számú rendelete már jóval radikálisabb volt. A Hármas Körösnél a hullámtér szélességét 600 m-ben állapította meg és kimondotta, hogy a hullámtérről minden keresztgát és régi töltésmaradvány eltávolítandó. a védtöltés lábvonalától számított 6*0 m-en belül minden fa kiirtandó, a hullámverés ellen azonban ezentúl 30 m széles szalagban még a normál szélesség határán belül is védőfüzes növelhető. Egyébütt a fák és bokrok kiirtandók, a vesszős füzes kivételképen meghagyható, de minden év november 30-áig a föld szintjéig letarolandó. A normál szélesség határvonalán belül egyes kivételtől eltekintve a Körösök és a Berettyó hullámtere csakis legelplil és kaszálóul használható. A minister a Kettős Körösnél a hullámtér szélességét nemcsak az 52-ik számú átvágás alatt, de a felett is a két Körös egyesüléséig 300 méterben a hullámverés ellen fentartható védőfüzes szélességét pedig 10 méterben állapította meg.