Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

1!>7 A Fehér Körösnél a rendelet a hullámtér szélességét 10Ó m-ben szabja meg, <le egyben megjegyzi, hogy ez a hullámtér keskeny, ezért tisztán tartandó és a védőtüzes itt annyival is inkább mellőzendő, mert a keskeny hullámtéren epésebb hullámverés nem fenyegeti a gátakat. A Felete Körösön a rendelet a hullámtér szélességét az alsó fehér körösi és a hosszúfoki ármentesítő társulatok vonalán 120 m-ben, a fekete körösi és az aradmegyei társulatok vonalán 100 «f-ben állapítja meg és kimondja, hogy védőfüzes csakis a normál szélességet meghaladó kibővülésekben nevelhető. A keskeny hullámtéren úgy sem lesz hullámverés, ezért védőfüzesnek csakis a Tőztől az anti határig terjedő szakaszon lehet helye. A Sebes Körösön a rendelet a hullámtér szélességét Gyérestül a Sebesfokig 125 m-ben, Sebesfoktól a Berettyó beömlési^ 160 m-ben, a Berettyó beömlésétől a Kettős Körösig pedig 300 m-ben szabja meg; kimondja azonban, hogy a sárréti szakaszon mindaddig, míg a. hullámtér egy méterig fel nem iszapolódik, a vesszős füzes fentartható. ч A Berettyóra megállapítja a rendelet, hogy a hullámtér szélessége a meghatározott 120 m-t meg nem haladja, ugyanazért a jég akadálytalan levonulása érdekében a hullámtér tisztán tartandó, a hullámtéri magaslatok leásandók, még pedig alulról felfelé haladó sorrendben. A töltésépítések alkalmával a rendetlenül kigödrölt hullámtérről az egyes földgerendák eltávolítandók és a hullámtér fokozatos egyengetése szem előtt tartandó. A folyammérnökség és a társulatok a ministeri rendeletnek eleget tettek. A védvonalon újabb őrházakat építettek; az árvédelmet újból szervezték és az «•gyes őrházakat telefonvezetékekkel összekötötték. Az 1895. év márczius ós április havi árvizei a Körösöket és a Berettyót már csaknem rendezett állapotban találták. Ezek az árvizek felülmúlták az előzőket és így az érdekeltséget megdöbbentették, de a folyók töltéseit az árvizek át nem szakították, meg nem hágták és így kártétel nélkül levonultak. Az 1895-iki árvíz hosszszelvénye ós vízállási grafikonja már lényegesen eltér a 70-es évek nagyvizeitől, midőn a gátszakadások még napirenden voltak, a folyó medre még kevéssé fejlődött, a hullámtér helyenként igen szúk, helyenként pedig igen bő volt. A folyó 1895. évben először nyújtott olyan adatokat, a melyek birtokában a szabályozás további folytatására az utasításokat az egyéni nézetek, elvont okoskodások és közelítő számítások helyett biztosabb alapon lehetett megadni. A tapasztalat beigazolta, hogy a hol a töltéseket kellő anyagból elég erősre építették, ott a védekezés könnyű volt és kevésbe került. Ugyanezért a minisztérium 1895-ben 42618. sz. a. elrendelte, hogy a társulatok a töltések építésénél és erősítésénél az 1881. évi árvíz helyett az 1895. évi árvizet vegyék alapul és pedig olyképpen, hogy azok magassága a vízszin fölött a Kettős Körösnél Békéstől a Hármas Körösig, a Sebes Körösnél a Berettyó betorkolásától a Hármas Körösig, nemkülönben a Berettyó f-olyónál a Kék Kálló csatorna beömlésétől lefelé Г2 méternyi, a Hármas Körösnél pedig annak felső torkolatától a Tiszáig Г2 méternyiről 15 méterig növekvő legyen. A töltések koronaszélességét .. miniszter a Berettyó alsó szakaszán 400 méterben, a Kettős és a Hármas Körösökön 6*00 méterben állapította meg és • #