Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

195 helyeselte azt a törekvést, hogy a Körösök árvizeit a Tisza feláradása előtt vezessék le. A bizottság javasolta, hogy a Hortobágy csatorna torkolatára zsilipet építsenek, és megnyugvással értesült, hogy a zsilip építését az érdekeltek már ezt megelőzőleg elhatározták. A külföldi szakértők az árvízszín emelkedésének legfőbb okát a töltéseknek egymástól való elégtelen távolságának tulajdonították. Megállapították, hogy a Hármas Körösön a kisebb méretekkel ásott átmetszések igen lassan fejlődnek, részben azért, mert a völgy esése és ennek következtében a víz sebessége igen kicsiny, részben pedig azért, mert az altalaj igen kötött. Kimondották a szakértők, hogy az esetben, lia a tervbe vett összes munkálatokat végrehajtják, akkor elérik a töltésezésből és az átmetszésekből származó vízszínemelkedés határát ; de tévedés lenne azt hinni, hogy az árvizek, mihelyt a szükséges javításokkal elkészülnek, régi felszínükhöz újból vissza fognak térni. A szabályozási tervet ugyanazért 1879-ben a gyulai folyammérnöki hivatal részletes felvételek alapján elkészítette. A terv átdolgozásánál azt tűzték ki czélul, hogy a Körösök árvizeit, a Tisza nagy áradásának megérkezése előtt vezessék le. Újból megállapították a folyók vízmennyiségét ós a Fehér Körösnél a mérések és számítások alapján 351 m

3-t, a Fekete Körösnél 422 m1-1, a Sebes Körösnél 390 m

3-1 és a Berettyónál 113 m

3-t vettek fel másodperczenkint. A Hármas Körösön a töltések egymástól való távolságát 600 m-ben, a Kettős Körösnél és a Sebes Körösnél a Berettyó betorkolása alatti szakaszon 300 m-ben állapították meg. A Hármas Körösön a meglevő átvágásokat az 1855. kisvíz alatt 2Ю0 m mélyre és 2500 m szélességre kibővítették és új átmetszéseket is ástak. A hullámtereken levő lefolyási akadályokat eltávolították, illetőleg magukat a hullámtereket 170 m szélességben a kisvíz felett 4'50 m szintre leásták, a sűrű jármos hidakatJpedig megfelelő nyílású vasszerkezetű hidakkal kicserélték. A Hármas Körösön arra törekedtek, hogy azon a számított 1000 m

3 víz másodperczenként duzzasztás nélkül lefolyjék. A védgátakat megerősítették, úgy hogy ezek koronaszélessége a 6-00 m-t elérje és a gátakat az 1881 nagyvíz szintje fölé Г42 «t-re felemelték. A legnagyobb vízszínemelkedést a Kettős Körös békési szakaszán észlelték, ezért Békés alatt az átvágásokat az 1855-iki kisvíz alá 130 m-re lemélyítették és 20 m-re kiszélesítették. Meggyőződtek arról, hogy a gyula—békési nagy csatorna az eredeti 120—150 m széles töltésközzel a Kettős Körös árvizeinek levezetésére nem elégséges, ezért a Fekete és Fehér Körös egyesülésétől a vashalmi kanyarig a balparti védtöltést, azon alúl a 52 számú átvágásig a jobbparti védtöltést áthelyezték és pedig a megmaradt töltésektől 300 m-re és a folyó mindkét parti hullám terében a magaslatokat, az úgynevezett povádi magaslatokat leásták. A Hármas Körös tervszerű rendezését 1884. évben kezdték meg és 1894 fejezték be. A munkálatokat 1887 évig vállalatba adták, azután pedig a gyulai folyammérnöki hivatal a munkálatokat házi kezelésben hajtotta végre 1879 tői 1889-ig Gallacz János, 1889-től 1898-ig Steineker Gábor vezetése alatt. Az állam a Körösökön 1871-től 1878-ig 1,084.654 3 m

8 földet mozgósított 912.140 korona 64 fillér értékben, 1879-től 1894-ig pedig 10,182.876 m

z földet 9,772.924 korona 08 fillér értékben. A munkálatot a gyoma—endrődi szakaszon kezdték meg, mert Gyománál a Köröst a régi töltésekkel ;!00 m-re, az endrődi temetőnél 220 méterre összesző-