Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

186 > / A gyulai vár visszafoglalása után (1695 jan. 12-től) a békésmegyei részeken is új élet kezdődött. Ez a vidék annyira elpusztult, hogy a kincstári tisztek a 18-ik század elején alig becsülték többre 24.000 forintnál. A spanyol örökösödési háborúban (1716—17) Harruckern János György, mint a hadiélelmezés igazgatója rendkívüli érdemeket szerzett. A király meg akarván őt jutalmazni, felhívására az udvari kamara a jutalomösszeget 24.000 koronában állapította meg. Harruckern tudva azt, hogy a jutalmat pénfeben nem kaphatja meg, ezért azt kérte, hogy a budai hévvizen levő malmot, vagy a békésmegyei uradalmakat adják át neki, A kir. kamara a malom és a szőlő adományozásának ellené volt, így kapta Harruckern 1720 október 25-én a gyulai, csabai, dobozi, gerlai, békési, körösladányi, füzesgyarmati, vésztői és öcsödi uradalmakat, a melyekhez még a becsértéket 24.000 forintról 37.000 forintra emelve a szentesi, királysági, kondorosi és köröstarcsai uradalmakat csatolták. Harruckern 13.000 forint váltságdijat fizetett az egészért. Harruckernt az 1722—23-iki országgyűlés honfiúsította. Ő ezután kérte, hogy az 1723 május 23-án kiadott királyi adománylevélbői kimaradt részeket is engedje át a kamara. Ezeket :> részeket már újabb 36 000 forintra becsülték, de III. Károly királyi kegye, 1736-ban a kérdéses pusztákat a váltságdíj elengedésével adományozta oda. Igen szomorú, hogy az adományozott birtokok között olyanok is voltak, a melyekhez mások jogos igényt formáltak, így a mint Karácsonyi kanonok megállapítja, a Xadányiak mái- az Árpádok alatt birták Körösladányt és Fiizesgyarmatot, földes úri jogaikat 1700-ig senki kétségbe nem vonta. A Nadányiak keresetét azonban r a neo aquistica comissio elutasította, mert a honfoglaláskori első megszálláskor birtokba vett teriiletekről nem tudtak királyi adománylevelet felmutatni. Általában igen szomorú fényt vet arra a korra a neo aquistica comissio működése. Szerencsésebb volt a nagyváradi püspökség és a nagyváradi káptalan, mert nekik sikerült birtokaikat még az újabb adományozás előtt kivonni a kincstár kezéből. A Fekete Körös és a Maros £özét a modenai herceg kapta, a modenai herczegek azonban nem törődtek új birtokaikkal. A kísjenői uradalom később József nádor birtokába került és ezt a főherczegek gondos kezekkel fejlesztették. Állítólag József főherczegé volt a püspökladányi uradalom is, de azt a Margitszigetért a vallásalapnak átadta. A Berettyó és a Körösök völgyén a legnagyobb földesurak a berezeg Eszterházyak és a gróf Csákyak voltak. A vásonkeői .gróf Zichy családnak a Sebes Körös völgyében és Pocsaj, Biharfélegyháza; Bihardiószeg község határában, a gróf Vayaknak Zsáka határában volt nagyobb birtokuk. A kétegyházi uradalmat, a melyhez Gyulavári is tartozott, Almásy Ignácz később alkanczellár és gróf 1797-ben vette meg ós ugyanő 1799-ben királyi adományul kapta, a sarkadi uradalmat. A később grófi rangra emelt Tisza család a Sebes és a Fekete Körös közén gyarapította ősi birtokait. A Kelemen családé volt Biharból Szerep, a Kruspér családé Nagyrábé határához tartozó Rétszentmiklós puszta. Déraványa határában a Tiszaroffon élő Borbély családnak volt nagy birtoka. Harruckern Jánosnak nagy érdeme, hogy az elpusztult Békésmegyébe szorgalmas és munkás lakosokat telepített, úgy hogy Békés megye csakhamar virágzásnak indult. A

%18-ik század vége fele a Harruckern uradalom öt részre oszlott. A gyulai, kigyósi uradalom leányágon a gróf Wenckheimokra szállott. Éppen így a békés, vésztő-f.-gyarmati. továbbá mezőberény-dobozi uradalom is, a szarvasi uradalom Szarvas, Endrőd, Gyoma stb. Harruckern Mária gyermekei között (Stocki