Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
5. füzet - VI. Apró közlemények
170г т f *< ;D ::ф ;4> :x> Л > ;:D orr CE ; ac; <t; irz <кг crz. ce" CE; CE ; a: СЕГ ce; a:; CE; CE; a.; at ~-D ГЛЭ ;З ;T> :D ; r a:; erz err a:; a:; cl; л г ID ;ID ríj ;D ;D arr err a; <rr Œ; CT; ~N "П H'H'H minden egyes lökése valamennyi czölöpre hat, mert ezek a sajtolt betonczölöpök nyomó- és húzó-erők felvételére egyaránt alkalmasak. A 3. rajz czölöpalapozást ábrázol, melyet a kiéli öbölben hajtottak végre. A csöveket a 14 m mély vízben még 10 m-re fúrták a fenék alá és az egész munkát a nagy hullámzás ellenére akadály nélkül hajókról végezték el. Ezután következnek példák a sajtolt betonczölöpöknek templomtorony mozgásba jött alapjának aláépítésére, fordító korongok alapozására, hidfőfalaknak utólagos alapvetésére, hidpilléreknek kimosás elleni biztosítására, rézsűburkolatoknak a szilárd rétegekbe való bekötésére való alkalmazására stb. Minket azonban legjobban • «érdekel az, a mit Wolfsholz a zsilipek alapozásáról mond : «Zsilipek építésekor eddig az a szempont volt irányadó, hogy az építmény súlya nagyobb legyen a víz felhajtó erejénél. Elméletben ez az elv helyes; a gyakorlatban azonban még olyan építményeknél is, melyek ez elv szerint létesültek, oly bajok származtak, melyek egyes esetekben valóságos szerencsétlenségre vezettek. Az a követelés ugyanis azt tételezi fel, hogy az a talaj, melyre ilyen nagykiterjedésű építményt állítunk, teljesen egynemű és egyformán összenyomható. Tény azonban, hogy ilyen egyenletes alaprétegek, több ezer m 2 kiterjedésben alig találhatók. Ezért ez építmények egyik része keményebb, másik része engedékenyebb talajra kerül, melyet a váltakozó terhelés .kimos és összemorzsol. A következmények azután egyes épületrészek ülepedésében és repedésekben mutatkoznak. Ezen a bajon egyszerűen és kis költséggel úgy segíthetünk, hogy az alap egész kiterjedésében, megfelelő távolságokban, nagy mélységbe leérő, sajtolt beton-czölöpöket rendezünk el és felül kiálló vasbetétjeiket az építmény vasbetonalapjával összekötjük. Ekkor egyáltalán nem szükséges, hogy az építmény súlya nagyobb legyen a víz felhajtó erejénél; csak az a fontos, hogy az egész építményt a sajtolt betönczölöpökkel elég erős és czélszerűen elosztott vasbetétek kössék szoros egésszé; a fenék és 1. és 2. rajz. o. rajz.