Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - VI. Apró közlemények

171oldalak vastagságát akkor aránylag kicsire szabhatjuk. Ily módon létesült építmény nem is az alaptalajon, hanem a -sajtolt betonczölöpökön nyugszik, melyek az alámosás és összemorzsolás ellen biztosított talajrétegekbe érnek és a melyek nyomó és húzó erők felvételére egyaránt alkalmasak. Világos, hogy ez az építő mód a zsilipnek és száraz dokkoknak jóval egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb építését teszi lehetővé, mint a régi eljárás. A Németországban és számos más államban szababadalmazott sajtolt betonczölöpökkel olyan mély alapozásokat hajthatunk végre, melyeket eddig lehetetleneknek tartottak. A bevert czölöpök csak korlátolt hosszban készíthetők. Döngölt betonczölöpök nem engednek meg jelentősebb vasbetéteket és víz alatt egyáltalán nem alkalmazhatók. A sülyesztö szekrényekkel és buvárliarangokkal való alapozások tudvalevően legfeljebb 30 m mélységig jöhetnek szóba. Ezzel szemben a sajtolt betoncölöpök vízben is, tetszőleges vasbetétekkel, bármily átmérővel és mélységig, mindennemű talajban, minden czélnak és kívánalomnak megfelelően alkalmazhatók». Bartus Adolf. 6. Majnai vizieró'k. A porosz országgyűlés elé törvényjavaslatot terjesztettek az iránt, hogy az államkormányzat a Majna csatornázása folyamán mainkuri, kesselstadti és goszkrotzenburgi vízlépcsőknél villamos energia előállítására és a Weser forrásvidékén levő állami erőművekhez való elvezetésére 6-2 millió márkát fordíthasson és ez összeget állami járadékpapirok (Staatsschuldverschreibung), sőt átmenetileg kincstári jegyek (Schatzanweisungen) kibocsátásával szerezze meg. A német nép munkaenergiájára jellemző, hogy a törvényjavaslatot Vilmos császár a nagy főhadiszálláson 1916 ïebr. 20-án szentesítette. Bajorországgal, Badennel és Hessennel 1906 április 21-én kötött állami szerződés alapján az Offenbachtól Aschaffenburgig terjedő Majna csatornázása iránt a fentnevezett három lépcsőn 4—4 turbina beépítésével átlagosan 3800 kilowattot, évenkint pedig átlag 30 millió kilowatt órát lehet előállítani, melyből a vezetés és transformálás vesztesége után is 25 miilió kilowattóra marad rendelkezésre. A nyerendő erő — mint minden váltakozó vízmennyiségű folyóvíz — erős ingadozásnak van kitéve. Kisvízkor a víz fogyta miatt a vizi erő részben, sőt egészben megszűnik. Nagy vízkor ós jégzajláskor pedig a duzzasztást kell megszüntetni. Ilyen időkre a tartalék gőzgépekre van szükség. Minthogy azonban létesítésük, fenntartásuk és üzemük az egész mű jövedelmezőségének kárára lenne tanulmányozták azt a kérdést, vájjon nem lehetne-e eme majnai vizierők ingadozásait a Weser forrásvidékén lévő állami vizierőkkel való összekapcsolás útján, megszüntetni. Kiderült ennek folyamán, hogy a weservidéki völgyzárók erőműve februárban és márciusban, tehát éppen akkor, mikor a majnai vízerők a szolgálatot felmondanák, nagy kihasználatlan vízmennyiséggel rendelkeznek. Más időkben pedig, mikor a Weser forrásvidéken szűkében vannak a vízerőnek, a Majna vízerők segíthetnek, még pedig mintegy 2 millió kilowattórával évenkint. Habár e kölcsönös kisegítéssel a gőzczentrálék nem is válnak teljesen szükségtelenné, mégis csökken a szükségük és nagy gazdasági hasznot érnek el. A költségelőirányzat a következő : 1. Telekszerzés 13,000 Mk. 2. Földmunkák 160,000 » 3. Turbinapillérek, a zsilipek és hidak főbb költségei 597,000 » 4. Gép- és kapcsolóépületek ... ... ... ... — — — — 81,000 » 5. Turbinaberendezés darúval... ... ... ... — — — 294,000 »