Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

119 tékét, L pedig a mért hosszúságot. A hibahatár nagyságát néhány távolságra az alábbi táblázat mutatja: Mért hosszúság L * • Két hosszúságmérés különbségének még tűrhető legnagyobb értéke Mért hosszúság L * • d, d

2 d, d

4 ds 10 m — 1 'cm 2 cm 3 em 4 cm 5 cm 50 « 2 « 4 « 6 « 9 « 12 « 100 « ... 3 a 6 « 10 « 13 « 17 « 200 « ... ... ... 5 « 9 « 14 « 19 « 24 « 300 « ._. ... 6 « 12 « 18 « 24 « 30 « 400 « ... 7 « 14 « 22 « 28 « 35 « 500 « 8 « 17 « 25 « 32 « 40 « Azaz 100 m távolságra a pontosság a különböző eseteknek megfelelően 1/6700-ad, 1/3300-ad, 1/2000-ed, 1/1500-ad és 1/1200-ad. Ezek az értékek a fenti osztályozásnak megfelelően a mérnöki gyakorlatban is jól használhatók. 14. A hosszúságmérésekben előfordúló kiegyenlítések. A hosszúságmérésekben kiegyenlítés fordúlhat elő először akkor, mikor a pontosság fokozása czéljából ugyanarra a hosszúságra több mérést végzünk. Legyenek li l

a In az L hibátlan értékű hosszúságra vonatkozó méréseredmények. Mivel a mérések megismétlése mindig ugyanazzal a műszerrel és módszerrel történik, azért az egyes 1 értékek egyenlő megbízhatóságúak, vagyis súlyaik az egységgel egyenlőknek vehetők. Ilyen esetben a hosszúság legmegbízhatóbb értéke x = lx+l

2+ - ..In П Az elért pontosság mérlegelésére ki szokás számítani az x érték p

x súlyát és p-x középhibáját. Px = n ^ = i/ZMZ V n (n-1) a mely utóbbi képletben a sarkos zárójel összegezést jelent, a ^ pedig a következőképen alkotható : = x — h. Kiszámítható továbbá az egység-súlyú eredmény középhibája is, a mely a jelen esetben egyetlenegy mérés középhibáját jelenti. -m Kiegyenlítésre van szükség másodszor akkor, amikor két ismert távolságú pont közé iktatunk be hosszúságméréssel további pontokat. Ilyen esetek a derékszögű koordináta mérésekben fordúlnak elő gyakran.-