Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

120 Legyen A és В két olyan pont, melyeknek vízszintes távolsága valami magasabb rendű mérésből előre ismeretes s a melyek távolságát változatlanul meg kell tartani. Az A és В pontok közé beiktatjuk az 1, 2,.. .n pontokat azáltal, hogy megmérjük A . 1 1 2 2. 3 n.B távolságokat. A megfelelő méréseredményeket jelöljük 111. In nel. Nyilvánvaló, hogy hibátlan mérés esetében összegük tartozik egyenlőnek lenni az AB előre ismeretes távolsággal. De mert a méréseredmények hibásak, az AB-ből az 1-ek összegét levonva, nem 0-át kapunk, hanem valami A értékét, me­lyet ellenmondásnak is nevezni. Д = AB-01+1,+....+1.) A kiegyenlítést ilyen esetekben úgy végezzük el, hogy kiszámítjuk a hossz­egységre eső javítást A АЁ s azután az egyes mért hosszakat a hosszak arányában javítjuk meg. Ha az egyes hosszak javítását \ 1 2.. Л п jelöljük, úgy A ^ = 1 1 M A * 2 = l 2 H t Xn = A KÈ 15. A hosszúság közelítő meghatározására szolgáló eszközök, műszerek és módszerek. Mezei körzö. I 1 I I 1l°< I I I I I и iTl I I I l I I M 25. rajz. 1. A mezei körző. (25. rajz.) A mezei körző puha fából ké­szült és mintegy 1 m hosszú fogan­tyúval ellátott lécz, melynek alsó részébőlkét cca 30 cm hosszú aczél­csúcs nyúlik ki. A lécz oldal lap­ján dm beosztás van. Használata a mezőn ugyanúgy történik, mint a körzőé a papiroson, vagyis mindig az egyik csúcs körül forgatjuk át a következő helyzetbe, tehát a végpontot a leszúrt csúcs

Next

/
Thumbnails
Contents