Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

118 Néhány távolságra a hiba-határ-értékek a következők : Mért hosszúság L Két hosszúságmérés különbségének még tűrhető legnagyobb értéke Mért hosszúság L d, a

2 d

s 10 m ' ... ... ... 4 cm 5 cm 7 cm 50 « .. 11 « 15 « 18 « 100 « .. ... ... 18 « 24 « 30 « 200 « ... ... .. 30 « 40 « 49 « 300 « 40 « 54 « 67 « 400 « ... ... ... 51 « 68 « 87 « 500 « 60 « 81 « 101 « Vagyis 100 m távolságra a pontosság l/'1100-ad, 1/830-ad, illetve 1/670-ed. Városi felvételekben a fenti képietekből kiadódó értékek egynegyed része veendő. A táblázat adatai szerint cca 100 m-ig a hiba-határok kisebbek, mint a porosz országos felmérés határai, 100 m-en felül pedig már nagyobbak. A határok ismét igen tágak, tehát*a mérnöki gyakorlat méréseiben csak ritka esetekben alkalmazhatók. c) Hibahatárok a mérnöki gyakorlat számára. Sokkal szűkebbek s ennélfogva a mérnöki gyakorlatban is jól használhatók azok a hiba-határok, amelyeket H. Brandenburg német geométer hozott javaslatba. Brandenburg a különböző mérési módszereknek ós a különböző mérési pályának megfelelően öt kategóriát állapít meg. * Az első kategória hiba-határa betartandó a városi elsőrendű sokszög-oldalak mérésekor. A második kategória az alsóbbrendű városi sokszögelésekre irányadó. A harmadik kategória vonatkozik a városi részletfelvételekre. A negyedik kategória megadja a hiba-határokat a kedvezőtlen körülmények között végzett városi, illetve a kedvező körülmények között végzett külső (mezei) részletmérésekre. Végűi az ötödik kategória hibahatára betartandó a kedvezőtlen pályán végrehajtott külső (mezei) részletmérósekben. A hibahatárok a következők: d

x = / (0,0002 L) 2 + (0,0030 / ьУ

3 d

3 = / (0,0004 L) 2 + (0,0060 7 L) 3 d

3 = / (0,0006 L) 2 -f (0,0090 / L) 3 d

4 = / (0,0008 L) 2 -f (0,0127 / L) a d

e = / V 0,0008 L) 2 + (0,0165 / L) 2 ahol d jelenti a két mérés eredménye közt megengedhető eltérés legnagyobb ér-