Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága
104 A rudas szalag alaprajza és nézete. a 10 szöggel, a hátulsó az üres karikát. A mérés azzal kezdődik, hogy a hátulsó ráállítja a botját a kiinduló pontra s beinti a másik szalagbotot a vonalba. Beintéskor ügyelni kell, hogy a szalag teljesen ki legyen feszítve. Ha ez megvan, az elülső megjelöli a szalag végét a bot leszúrásával, kihúzza a botot s az ott maradt lyukba szöget szúr. Most a szalaggal előremennek, a hátulsó kihúzza a szöget, felfűzi a karikájára, a botját leszúrja a szög helyébe s megismétlődik az előbbi művelet. A hátulsó embernél levő szögek száma adja meg a felemelt szalagok számát, a mit tehát külön számolni nem kell. A mint a mérés menetének leírásából kitűnik, evvel a szalaggal dolgozva, a végpontmegjelölés igen tökéletlen és bizonytalan, miért is a mérésben valami nagy pontosságra nem számíthatunk. Ez az oka, hogy a rudas szalagot ebben az alakjában nem igen használják. Vannak javított példányai, melyeknél a rudakat csak a megfeszítésre és a továbbvitelre használják, a végpont megjelölésére pedig a szögeket használják, a melyeket a szalagvégen levő bevágásba szúrnak be. Az ilyen szalagokon persze a szalaghossz a bevágástól a bevágásig számít. Pl. a Kremer-féle s a Konegenféle szalagok ilyen berendezesüek. b) Fogantyús szalagok. A szalaghoz csuklósan erősített sárgaréztest e típusokon fogantyúsan készült. Egyszerű kézifogantyús szalag. Legegyszerűbb alakja a 17. sz. rajzon látható. A fogantyú egyszerű keresztrészből áll, a melynek homloklapján bevésett félkörnyílás van. A méréshez a szalagon kívül 10 szög kell, melyek két karikára fűzhetők s a melyek átmérői éppen akkorák, mint a szalagfogantyún levő kivágások. A szögek szerepe kettős, egyrészt a végpont jelölésére szolgálnak, másrészt számolják a lefektetett szalagokat. 16. rajz. 17 rajz.