Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

105 Méréskor a szalag kifeszítése és egyenesbeállítása után az első figuráns szöget szúr be a szalag végén levő kivágásba. Ez jelzi a szalag végét; most a szalagot tovább viszik, újból beintik a vonalba és kifeszítik úgy, hogy a hátulsó vége pár cm-re legyen a szög előtt. Most a szalagot óvatosan visszahúzzák, míg kivágása rásimul a szögre s elől ismét szöggel jelölik a szalag véget. Kemény talajon, a szalag végét bekarczolt vonással jelölik, a szög csak számlálására szolgál. Laza talajon a mérés meglehetősen pontatlan, mert a szög a mérés alatt könnyen elmozdulhat. A fogantyús szalagnak egy másik, nálunk használatos alakja a Kotzó-féle szalag, melynek előnye, hogy a fogantyú alkalmas alakja kényelmesebb kezelést tesz lehetővé. Ennél a fogant}'!! a szalagvégződósen túl nyúlik s a szalag szintje fölé emelkedik, miáltal jól meg lehet markolni. A szalagvég a fogantyú törzsében bevágással van kijelölve, ide kell a szöget beszúrni. A szerkezetet világosan mutatja a 18. rajz. c) Ütközöszalagolc. Az eszme és a kivitel formája Bodola tanártól származik. fogantyú homloklapja közt számít. A méréshez két szalagot használunk s velük a mérést úgy hajtjuk végre, mint az ütkozőléczekkel. Az ütközőszalagok mindenféle talajnemen jól használhatók, előnyük az eddi-