Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

103 A mint látható, kisebb hajlások esetében az m mérésében a cm pontosság teljesen kielégítő, már nagyobb szóbajöhető hajlások esetében az m értéket legalább fél cm-re kell pontosan mérni. A szintezést a hosszúságméréssel egyidőben kell végezni ; a mint a léczeket egymásután lefektetjük, a léczvégeket megjelöljük (krétavonással a városokban, letűzött szeggel vagy zsindelylyel a külső, mezei mérésekben) s azután alkalmasan választott műszer állásból jól kiigazított szintező műszerrel beszintezzük eme pontokat. A magasságkülönbségeket rögtön kiszámítjuk, úgyszintén — a táblázat segítségével — a redukcziókat is, vagyis a mikor a hosszúságmérést befejeztük, rögtön megvan az egész hosszúság redukczió. Ha a hosszat kétszer (oda-vissza) mérjük, a szintezést is kétszer végezzük, miáltal a redukczióra igen jó (ellenőrzött) értéket vezethetünk le. A tapasztalat szerint a szintezéssel való hajlásmérés igen gyorsan hajtható végre, tehát gazdaságos művelet; pontosság dolgában pedig még kisebb hajlások esetében is felül múlja a hajlásmérő műszerek alkalmazásával elérhető pontosságot. Előre is jelzem, hogy különösen nagy fontossága van a szalagmérésekben, a hol aránytalanúl pontosabban adja meg a redukcziót, mintha szalaghajlásmérőkkel határozzák meg. Ezért hosszúságmérésekben újabban majdnem kizáróan ezt a módszert alkalmazzuk. 4. A mérőszalag és különböző alakjai. Főrésze az edzett és keményített aczélból (ú. n. fűrészaczélból) készült szalag, melynek szélessége 15—20 mm, vastagsága 0 25—040 mm. Hossza rendesen 20 m (esetleg 10 öl), de használnak 50, sőt 100 m-es szalagot is, ámde az ilyeneknek kezelése már kissé nehézkes. A szalagon az egyes decziméterek apró lyukakkal vannak kijelölve ; ennél kisebb beosztás (t. i. cm-es) csak a vékonyabb és rövidebb 10 m-es zsebszalagokon szokott lenni. Ezeken néha a két végen egy méter hosszúságban mm beosztás is van. A métert és a félmétert a megfelelő lyukakba erősített apró lemezkékkel jelölik meg. E lemezekre azután fel van írva a megfelelő méterszám. Az 5, 10, 15 métert rendesen nagyobb lemezzel megjelölik, hogy hamar felismerhessük őket. A szalag két végéhez sárgarézből készült csuklós tagok tartoznak, melyeknek alakja a különböző szalagtipusokon más és más. A fontosabb szalagalakok a következők: a) Rudas szalagok: A régibb szalagtipusok közé tartozik, manapság már ritkán található. A szalag két végén hozzá csuklósan erősített sárgaréz gyűrűk vannak s a szalag hossza (20 m) gyűrűközéptől gyűrűközépig tart. A szalaghoz két csúcsban vagy lapátas élben végződő és alul keresztvassal ellátott bot tartozik s méréskor a szalaggyűrűket ráhúzzuk a botokra. Ezenkívül a méréshez két karika kell és 10 aczélszög (cca 30 cm hosszú). Az utóbbiakat főként a lefektetett szalagok számlálására használjuk. A szalagvégződést, továbbá a szalaghoz tartozó felszerelést a 16. rajz mutatja. Méréskor, az egyenes vonal kitűzése után, a szalaggyűrűket ráhúzzuk a botokra s ezeket két napszámos veszi kezelésbe. Az elülső kapja az egyik karikát 10