Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - IV. Maurer Gyula: A Béga V. csegézőműveinek vasszerkezete

fcl Hogy mily nagy súlyt helyeznek Németországban az átlókra az ívelt kapukon is, arra bizonyságot szolgáltatnak a Dortmund-Ems csatorna Münster melletti újabb második csegéjének alsó kapúi. Itt a kapúszárnyak szélessége a bélések nélkül 5-48 méter, magassága 10 méter; a lemezburkolat ívének sugara 935 méter. A közép felé eső átló egyszerű, ellenben a másik átló mint kettős tartót szekrénytartónak készítették. A vízszintes ívelt tartók, ott a hol az átlókat keresztezik, meg vannak szakítva. A kapúszárny vastagsága bélésfával együtt 76 cm., míg csupán a vasszerkezeté bélésfa nélkül 65 cm. Az átlókul szolgáló tartók magassága középen a szerkezet miatt szintén 65 cm. A Béga V-ik számú zsilipé kapúin átlókul szolgáló tartók magassága a végeken 40 cm., középen 53 cm. Az átlós JcapúJc méretezése. Az átlós kapúkra nézve fentebb közölt számítások és adatok csak. közelítően adják meg a tehereloszlást, illetve az egyes alkotó részek teherviselését ; teljes pontosságra számot nem tarthatnak. Hogy az átlókra a víznyomás tényleg miként oszlik el, csak a behajlás figyelembe vétele alapján számítható ki pontosan. Másrészt az is bizonyos, hogy mihelyt jkis hőmérséklet vagy a bélésfa kopása következtében az ütköző oszlopok :dján nincs teljes támaszkodás s a kapúszárnyak behajlása szükséges, hogy az ütköző oszlop felső végén a támaszkodás létre jöjjön, az erőeloszlás már más lesz s a kapú részben már mint kétoldalán alátámasztott sík merev szerkezet működik. A kapúk felszínének jórésze különben is állandóan víz alatt lévén, a hordalék, tisztátlanság s egyéb okok igen könnyen létrehozhatnak oly eshetőségeket, midőn a teher és feszültség eloszlás másként alakul. Azért a kapuknál nem fő dolog, hogy az erők elméleti eloszlását pontosan kiszámítsuk, hanem akként kell őket méreteznünk, hogy minden várható kedvezőtlen eshetőség ellen elég erősek legyenek. Ugyanezért e szerkezeteknél az anyagban való nagy takarékosság nem megokolt, főként már a rozsdásodásra való tekintettel sem. A csegék kapúinak 3—4 évenkint mázolása a Bégán köze] 200J K-ba kerül. Olyan jelentékeny állandóan megismétlődő kiadás ez, hogy nem szabad a vasanyaggal túlságosan takarékoskodni. Mert ha pl. a rozsdásodás okozta veszélyre tekintettel az összes folyasztott vasrészeket 1 mm-el vastagabbra veszszük, ez mind a négy kapúszárnynál csak mintegy 26 métermázsa vasat s az anyag értékét számítva, mert hiszen a munka közel ugyanaz marad, csak 800—900 K. egyszeri költségeket jelent. III. Az V-ik sz. hajózózsilip vasszerkezete. A kapúh leírása. Az V-ik számú vízlépcső hajózó zsilipének vasszerkezetei a II. számú rajzlapon láthatók. A felső és alsó kapúk teljesen azonosak. A kapúk váza átlós keret, melynek felső főtartója a föntebb részletesen leírt okokból nem a kapú tetején, hanem 70 ст.-re alatta van. A lemezburkolat felső szélét gyenge tartó is megtámaszthatná, de mivel a kapúnyitó szerkezet rúdja a kapút ezen a tartón fogja meg, erre kellett méretezni. E czélra rácsozott tartó megfelel, de mégis e tartó középső része, hogy a kapú kiemelésére szolgáló füleket is föl lehessen rá erősíteni, tömör gerinczlemezzel készült. A főátló mely középfelé esik, megszakíttatlan gerinczü, s nem ér a