Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - IV. Maurer Gyula: A Béga V. csegézőműveinek vasszerkezete

fcl Ilyen esetben célszerűbb nem sík kapúk alkalmazása, annál is inkább, mert a Németországban általánosan alkalmazott, bár sokkal nehezebb kivitelű, s ezért aránylag költségesebb ívelt kapúk igen czélszerű szerkezetül kinálkoznak. E német ívelt kapúk körív, helyesebben donga alakú lemezbnrkolattal ellátottak, a vízszintes másodrangú merevítő tartók szintén íveltek, s oly erősek, hogy mint boltozat, helyesebben mint ívtartók képesek a víznyomást a falazatra átvinni. Mégis az átlók oly erősek, hogy rendszerint maguk is képesek a víznyomást viselni s át' vinni. E kapúknak szükség szerint kettőnél több támaszkodó sarújok is van, s itt nem kell attól tartani, hogy a szerelés bármily kis mértékű elkerülhetetlen pontatlansága következtében a szerkezet és a számítások helyessége kétségessé válik, mert az ívelt lemezburkolat már nem teszi a szerkezetet a kapú síkjában való elmozdulás ellen oly merevvé, mint aminők a sík kapúk, hanem behajlás révén az ütköző sarúknak némi csekély elmozdulását megengedi. Kayuméretek. A Bega összes támaszkodó kapúi zárt állapotban a zsilip tengelyeré húzott merőlegessel 17° szöget zárnak be. (L. Vízügyi Közlemény ek XXIX. Függelék 3. ábra.) 17°-nál hegyesebb szöget alkalmazni már semmi esetre sem tanácsos, sőt nagyobb vízlépcsőjű, vagyis nagyobb víznyomásnak kitett zsilipeknél czélszerű a kapúkat valamivel tompább, vagyis támaszkodás szempontjából kedvezőbb szög alatt helyezni el, bár ezzel a kapúszárnyak szélesebbek lesznek. A bégai zsilip-kapúk azonos elhelyezésének megfelelően szélességük is közel azonos, és csupán a csapó oszlop és a támaszkodo sarúk szerkezetei részleteiben jelentkező különbségeknek megfelelő eltéréseket mutat. A bégai átlós-kapúk elméleti szélessége, vagyis a forgó és csapó oszlopok tengelyvonalának távola, közel 5-3 méter. A lemezburkolatok szélessége, mintegy 5*5 méter. A kapúk magassága az alsó víz mélysége és a vízlépcső szerint igazodik. Kivétel az écskai felső kapú, amely az így kiadódó méretnél jóval magasabb, hogy az árvíz a csegén át ne folyhasson. Az écskai kapúk magassága a lemezburkolaton mérve 6'ОУ méter. A III. és IV. sz. művek kapúi 535 méter, az V-ikéi 5-68 méter magasak, míg az Vl-ik zsilip kapúinak magassága 532 méter. Az átlók rendeltetése. Látjuk ez adatokból, hogy a Béga átlós kapúi közel négyzetesek s így ezekben az átlók, a melyeknek másirányú fontos rendeltetésük is van, a kapúra merőleges víznyomás .terhinek viselése szempontjából is még aránylag kedvezőek. Ha csupán a víznyomás viseléséről és a támaszkodó vízszintes gerendákra való átviteléről lenne szó, úgy az átlók helyett sokkal kedvezőbb irányú és elhelyezésű tartókat lehetne alkalmazni. De az átlóknak egyéb igen fontos rendeltetésük van, s ez az, hogy a kapúszárnyakat a kapú síkjára merőleges irányú egyéb erőkkel szemben minden tekintetben merevvé, ellentállóvá tegyék. A kapú síkjában működő erők ellen, így többek között a kapúszárnyak önsúlyuk alatt való megroskadása, vagyis a csapó oszlop leszállása ellen a lemezburkolat is eléggé merevítené a kapút. de nem az eltorzulás ellen. Az écskai alsó kapúk régi, vízszintes gerendás szerkezetűek. A kapú vázát a két függőleges oszlopon kivül 7 drb. 35 cm magas hengerelt kettős T tartó alkotja. (L. Vízügyi Közlemények XXIX. füzet, Függelék 4. ábra.) A midőn a kapút helyére befüggesztettük, az alsó oldalán levő átlós szallag- és Zorée-vas még nem volt rajta. Bár a keret igen jó munkával és szögecseléssel készült, a lemezburkolat nélkül megroskadt —, az .ütköző oszlop leszállt volna. így azonban