Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
4. füzet - III. Halmi Gyula: A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban
39 A szűrőtestek lehetőleg kokszból, zúzott kőből, vagy zúzott klinkertéglából, egyszóval érdes felszínekből és csak legvégső esetben gömbölyű folyamkavicsból álljanak. A folyamkavicsot is, ha csak lehet, érdesre kell zúzni. A szennyvíz a szűrőtestekre megfelelő elosztó szerkezetek segélyével vezetendő rá. A szűrőtestek oly magasságban helyezendők el, hogy legalacsonyabb pontjuk a következő szűrőtest, illetve a befogadó vízfolyás felső vízszine felett feküdjék. Az oldómedenczék szilárdul befödendők, tekintettel az időjárásra és a nagymennyiségben tenyésző legyekre. A szűrőtestek is befödendők, de lehetőleg olymódon, hogy az időnkint szükségessé váló javító és kiváltó munkák czéljából járható legyen. Mind az oldómedenczék, mind a szűrőtestek szellőzéséről (esőcsatornák, hűtők stb. segélyéve.) gondoskodni kell. A szűrőtestek után még egy medencze létesítendő, a melyben járványok alkalmával a szennyvíz fertőtlenítő szerekkel keverendő. E medencze nagysága úgy méretezendő, hogy legalább négy órai szennyvizet legyen képes befogadni. Oly esetben, ha az igy tisztított szennyvizeket nem bővizű, vagy gyors vízfolyásokba eresztik, vagy nem használják öntözésre, a tisztító elrendezéstől még az is megkövetelendő, hogy a tisztított szennyvizek három napi állás után se mutassanak rothadó jelenségeket. Természetesen a felek feladata, hogy házi szennyvizeik tisztítására vagy az ismertetett eljárásokat alkalmazza, vagy más véleménye szerint viszonyainak megfelelőbb eljárást kérelmezzen, és elfogadhatóságát igazolja.» Mesterséges biológiai szennyesvíztisztításunk fejlődésének sajátszerű iránya már most az, hogy a legutóbbi év folyamán és különösen a háború alatt az általános szabálynak megfelelő, teljesen kiépített tisztítórendszerek alig épültek, ellenben a létesült nagyszámú elrendezés majdnem mind a tájékoztatóban említett 1- ivételes enyhébb rendelkezés alapulvételével épült. Ez az eset feltűnően hasonlít az élelmiszertörvény életbeléptetésekor tapasztalt jelenségekhez. Amikor az élelmiszertörvény végrehajtása dolgában kiadott utasítás megállapította, hogy lefölözött (vagy hamisított) a tej akkor, ha többek között zsírtartalma 2'8%-nál kisebb : a piaczról az azelőtt általánosan elterjedt zsírosabb, 3'5—40% zsírt tartalmazó tej lassankint eltiint és a forgalomba hozott tejek zsírtartalma fokozatosan • szépen hozzásimult a hivatalosan megszabott 2 8%-os alsó határértékhez. Ugyanez történt e szennyesvíztisztító elrendezések esetében is. A gyakorlat a kivételt szabálynak fogadta el, s ha a hatóságok megelégedtek a kevésbbé jó elrendezéssel is, nem tartották szükségesnek a jobb, teljesen szabályszerű elrendezések létesítését. Ha az ilyen elrendezések megfelelőképpen olcsóbbak volnának, mint az utóbbiak, akkor még talán kibékülhetnénk ezzel az állapottal. Azonban újabban úgy tapasztaljuk, hogy ezek az en} rhébb elbírálás szerint épült elrendezések olyan költségesek (kivált a katonai kincstár terhére), a melylyeLa legmintaszerűbb és legdrágább csepegtetőrendszerű tisztítóelrendezéseket is ki lehetne építeni. Ha az elmondottakban részletesen kifejtettük mesterséges biológiai szennyesvíztisztításunk fejlődésének helytelenségeit, akkor röviden össze kellene foglalnunk azokat a tapasztalatokat is, a metyeket ezekkel az újabb szennyesvíztisztitó rendszerekkel eddigelé szereztünk. De abban a sajátszerű helyzetben vagyunk, hogy országos tapasztalatokról nem lehet szólnunk amaz egyszerű oknál fogva, mert az eddig létesített telepek rendszeres ellenőrző vizsgálata nem töptént meg.
