Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - III. Bogdánfy Ödön: A csőzsilipek bíróssága

236 hossza 50 m s így azt hiszi, hogy czolöpözés nélkül alföldi talajunkon úgyszólván lehetetlen egy darabból álló jó csőátereszt építeni. Ezzel szemben Erdős a reákczió egyenletes eloszlását föltéve azt hozza le, hogy 30—35 m hosszú csözsilip esetén igenis lehet olyan méretet adni a c.süzsilipnek, hogy a követelménynek megfeleljen. Erdős nem megy túlságba a birósság számításakor egy irányban sem. A reákcziónak a csőzsilip ülepedésével való arányosságát túlságosan kedvezőnek itéli a méretezéshez, de viszont nem fogja X 3. rajz. A reákczió eloszlása Erdős föltevése szerint. X 4. rajz. A reákczió eloszlása Sajó föltevése szerint. föl a csőátereszt sem két, sem egy támaszú tartónak, mi a valóságot nem közelíti meg. A reákczió egyenletes eloszlása önmagában véve azt föltételezi, hogy a tartó egyenletesen ülepedik ugyan, de meg nem hajlik. Mivel azonban ez az eset a valóságban nem áll elő s a tartó némi meghajlást szenved, ez a meghajlás csak kedvezőbbé teszi a reákczió eloszlását mert középen nagyobbítja, a szélek felé csökkenti a reákcziót. Ha tehát a csőzsilip mérete megfelel az egyenletesen elosztott reákczió esetére kiadódó feszültségnek, annál inkább megfelel abban az esetben (miként ez a valóságban megtörténik), ba a tartó meghajlik, mikor is már a reákczió nem oszlik el egyenletesen. Másrészt az is bizonyos, hogy a tartót nem lehet úgy felfogni, hogy két pontján, vagy a középen van alátámasztva. Még ha a tartó két végét czölöpökre helyeznők is, vagy közepén egy sor czölöpöt vernénk is le, a tartó meghajlása következtében reáül a talajra s a két- és egytámaszú tartó esete nem áll elő. Erdős tehát számításához a helyes középutat választja. Egyébként is Sajó Elemér, ki a két- és egytámaszú alátámasztás szerinti számítást ajánlja, maga megvallja, hogy hosszú, 30—50 m-es csőáteresz épen nem valósítható meg oly módon, hogy a két végét czölöpökre fektetjük, vagy a közepén alátámasztjuk, mert mindkét esetben a czölöpökre oly óriási nyomás esik, a melyet nem birnak ki. Sőt, ha a csőzsilipet apróbb, 8—10 m hosszú darabokra osztjuk is, oly nagy a czölöpökre eső nyomás, hogy ülepedésük még mindig számottevő. Miért akarja mégis Sajó két-, illetve egytámaszú tartóként számítani a csőzsilipet? Nem másért, mint abból az okból, mert szerinte nem keletkezhetik semmi más feltevés szerint sem nagyobb nyomaték, mint két- vagy egytámaszú tartó esetén s lia csőzsilipünk e feltevéssel számítva birós, minden 5. rajz. A reákczió eloszlása Sajó föltevése szerint.