Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

194. időben hazánkban is nagy számban épültek. A tapasztalat azt mutatta, hogy az ilyen falak — ha nem osztották, hézagokkal rövidebb darabokra — tele vannak repedésekkel. Az egy darabban épült betontámaszfalaknál mintegy 20—25 m távolságban nagy repedések, közben pedig itt-ott kisebb repedések keletkeztek. így pl. a közúti vasút budai lánczhídi alagútjához csatlakozó támaszfalak is összevissza vannak repedezve. Ugyanezt láthatjuk külföldön is az egy darabból épült betontámaszfalaknál. Épen az ilyen támaszfalak megrepedése vitte arra a külföldi szakembereket (sőt újabban a hazaiakat is), hogy a betontámaszfalakat többé nem egy darabból, hanem — hézagokkal elválasztva — 20—30 m hosszú darabokból építik. Tapasztalat szerint ezeken a rövidebb szakaszokon már legfeljebb csekély, inkább csak hajszálrepedések szoktak keletkezni. Hogy egy hoszszú betontestet milyen távolságban kell hézagokkal elvágni, hogy az egyes részek már lehetőleg ne repedezzenek meg, az természetesen első sorban is a keresztmetszetétől függ. Míg támaszfalaknál (nagy átlagban) tapasztalat szerint elégséges, ha a hézagokat egymástól 20—30 m-nyire veszszük, addig hajlításnak kevésbbé ellenálló szelvényű testeket, pl. betongyalogjárókat már 2—3 m hosszú lapokból kell öszszerakni. Sőt saját tapasztalataim szerint 4 m--es betonlapok is sok helyen alig néhány napra elkészültük után megrepedtek, nem terjeszkedés következtében (a hőmérséklet alig változott), hanem valószínűleg azért, mert a beton 20 cm vastagság mellett a 2'0X2-0 = 4-2 m

2-es kis területen bekövetkezett csekély ülepedés-különbségből származó hajlítónyomatéknak sem bírt ellentállani. Ismeretes, hogy még rövidebb, 10—15 m hoszszú földszintes (tehát csak csekély mértékben terhelt), házfalakon is az első években rendszerint sok kisebbnagyohb repedés keletkezik. Az egyensúly rendszerint csak 3—4 év múlva szokott bekövetkezni, mikor az átvakolt vagy átmeszelt repedések már nem igen nyílnak újra meg. Mi az oka, hogy száraz, fel nem lazított alapokra helyezett falak vagy egyéb betontestele is megrepednek ? A megrepedésnek egyik oka kétségtelenül a hőmérsékleti terjeszkedés, másik pedig az egyenetlen ülepedés. Hogy külön-külön milyen mértékben járul hozzá a repedés előidézéséhez az egyik, és milyen mértékben a másik tényező, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján sem általánosságban, sem egges konkrét esetekben nem vagyunk képesek megállapítani, itletve elkülöníteni. Azonban valószínűleg nem tévedünk, ha az eddig rendelkezésre álló tapasztalati adatok alapján kimondjuk : 1. teljesen egyenletes talaj nincsen még a felső száraz rétegekben sem, annál kevésbbé a szivattyúzással fellazított alapgödrök fenekén; 2. az egyenetlen talajok egyenlő terhelések hatása alatt is különböző mértékben ülepednek ; 3. építményeink megrepedésének részben az egyenetlen ülepedés, részben pedig a terjeszkedés az oka. Most már ezeket a végeredményeket a csőzsilipek esetére alkídmazva, megállapíthatjuk, hogy a csözsilipek biztosságának fokozása czéljából két irányban kell haladnunk : a) számot vetve az egyenetlen ülepedéssel és terjeszkedéssel keresni kell azokat