Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

193. kevésbbé egyenletesen engedik át a feltörő vizet, anélkül hogy számbavehető módon fellazulnának, addig a szivatyúzott folyós homok-alapgödrökböl a vízkonczentrált források alakjában tör fel. Ezek a rendszerint több méter mély kráterű források a helyüket legtöbbnyire minduntalan változtatják és így aránylag rövid idő alatt az építmény egész alapját fellazítják. Az ilyen fellazított alap — ha teljesen egyenletesen terheljük is — nem egyenletesen, hanem rendkívül egyenetlenül ülepedik. A hol nagyobb források voltak, ott az ülepedés sokkal nagyobb, mint az alapgödörnek olyan részein, a hol egyáltalában nem tört fel forrás. így pl. a bégatorkolati esege 100 m hosszú és 20 m széles betonalapjának ülepedése közel egyenletes terheléssel is 1 és 10 cm határok közt változott. Az ülepedés ott volt a legerősebb, a hol a legnagyobb források törtek fel. A betonalap ennyire különböző mértékű ülepedóst nem bírt meg és 6 helyen végigrepedt. Hogy azután a fellazult altalaj mikor jön újra egyensúlyba, arra nézve még nincsen elég adatunk. Valószínűleg csak évek múlva. Erre vall az, hogy folyós homoktalajra épült műépítményeken — még ha nincsenek is víznyomásnak alávetve 4. rajz. Erdős Ferencz tanulmányában. (A M. Mérn. és Ép. Egylet Közlönyének 1910. évi folyama A-val jelölt zsilip ülepedése. — még több év múlva is keletkeznek új repedések, pl. a bégai zsilipeknél, mielőtt még víznyomás hatott volna rájuk. A bökényi vasbetonzsilipnél is — tudomásom szerint — még hoszszabb idő múlva is keletkeztek újabb repedések. Ugyanezt mutatják az Erdős Ferencz tanulmányában (1910. évi MérnökEgyleti Közlöny) J.-val jelzett zsilipnél végzett mérések (1. a 4. sz. rajzot). A fentiekből azt a végeredményt szürhetjük le, hogy а folyós homoktalajok a száraz alapozáshoz szükséges szivattyúzás hatása alatt többé-kevésbbé fellazulnak és ennek következtében még egyenletes terhelés esetén is egyenetlenül ülepednek. Mielőtt tovább mennénk, vizsgáljuk most meg azt. hogy gyakorlati értelemben egyenletesnek tekinthető száraz (nem szivattyúzott) talajokra lehet-e 60—100 m hosszú betontestet építeni a nélkül, hogy megrepedne? Ezt a kérdést elméleti alapon nem lehet eldönteni, hanem csakis nagyban való kísérletekkel. És ilyen nagyban való kísérleti adattal már meglehetős számban rendelkezünk is. Vegyük pl. a betonból való vasúti támaszfalakat. Ilyenek az utóbbi