Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására
191. Azonban — mivel egy-egy zsilip beszakadása sok milliónyi kárt, számos emberélet elpusztulását, szóval gokkal súlyosabb következményeket vonhat maga után, mint egyéb műépítmények elpusztulása — kivánatos, hogy zsilipépítészetünk fejlesztése közben első sorban is a lehetőleg nagy biztosságot tartsuk szem előtt és csak másodsorban a költségek kérdését. II. A zsilipkatasztrófák okai. A zsilipek bedölésének egyedüli oka az alámosás, mely első sorban is a betonalapnak, illetőleg a betoncsőnek repedésein át indul meg. Az alámosást a repedéseken kivül a szádfalak rossz zárása és egyéb körülmények is elősegíthetik. Az alámosásnak két ilyen sematikus esetét a 2. és 3. szám vázlatrajz láttatja. A 2. esetben feltettük, hogy a cső it-nál van elzárva és a cső közvetetlenül 2. rajz. A csőzsilip repedésein át közlekedő viz megindítja az alámosást. az elzárás előtt és utána is megrepedt. Ilyenkor a felső viznek a nyomás esetén csak b rövid utat kell a cső alatt megtennie, hogy az alsó vízzel közlekedhessék. A két repedésen közlekedő, a cső alatt átfolyó víz a cső alól és mellől a talajt előbb-utóbb kimossa, az alátámasztást vesztett csődarab az alatta levő üregbe beomlik és az árvíz áttöri a töltést. A 3. esetben az alámosást az indítja meg, hogy az elzárás előtti szádfal rosszul zár ós a szádfal résein és az elzárás alatti repedésen át közlekedik a 3. rajz. A szádfal résein és a szádfal és beton közti hézagon át betóduló megkezdi az alámosást. 14*
