Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - VIII. Apró közlemények

161 •hengersorra merőleges fonatos kas-sor fekszik. Itt is kőhányásból van az elő- és utóágyazat. Találunk csupa hengerből álló keresztgátat és partvédezet lábazatot is. Japánban kővel töltött bambuszhengereket lehet látni. A fonat hasított bam­busznádból készül s háromszoros fonású. A fonat szálai közül kettő csigavonal­alakban veszi körül a kőtestet, egy keresztirányban. Bár ez a fonás igen jó, készí­tése nehéz és körülményes lehet. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy a hen­gerek inkább vastag. 0-5 m átmérőjű kolbászoknak látszanak. Ezeket a henge­reket nemcsak a partvédezetek tövében használták többsorosan, hosszanti irány­ban fektetve, hanem a folyó keresztirányában is, a part rézsűire egymás mellé téve. Legnagyobb baja ezeknek a bambusz-hengereknek az, hogy hamar elrothad a fonat. Az 1—4. rajzok a Jáva szigetén használt kasokat mutatják, az 5. és 6. rajzon pedig a japán hengereket lehet látni. Mikor az angolok Indiában mintegy 100 évvel ezelőtt megkezdték azoknak az öntözőcsatornáknak az újraépítését, melyeket még a Mogul-esászárok idejében építettek az indusok, a vizet a Jamna-folyó egyik ágából vették. A szükséges 1. rajz. 3. rajz 2. rajz. 4. rajz. 5. rajz. 6. rajz. 7. ós 8. rajz. 9. rajz. 10. rajz.

Next

/
Thumbnails
Contents