Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - VIII. Apró közlemények

160. gépet hajt. Hogy a darú fel ne boruljon, a hajótest belsejében ellensúly van, mely kocsin ide-oda tolható a hajó keresztirányában. Az ellensúly eltolását csavarorsó végzi, melyet átváltható külön gép forgat. Az ellensúlyt mozgató gép összeköttetésben van különös ingás szerkezettel. Ha a hajótest a súlyemelés következtében oldalt hajlik, az inga függőleges marad s megindítja az ellensúlyt a szükséges irányba. Ez az önműködő egyensúlyozó szerkezet azonban a fedélzetről is működésbe hozható. A fedélzeten ezenkívül jelzőtábla is van, melynek mutatója követi az egyensúly mozgását s így a kocsi helyzete felül mindig látható. Ezzel az úszó daruval tették be a Trent-csatorna Ontario-szakaszán levő első hat zsilipbe a kapukat, 1914 szeptemberéig. Az Engineering Record szerint nagyon jól bevált. Egy zsilipkapu betevésére'szükséges idő a vízből való kiemelés kezdetétől a visszahelyezés befejeztéig 20—40 perez között váltakozott aszerint, amint felső, vagy alsó kapút emeltek. A harmadik zsilip alsó kapúja pl. 11-30 ?» magas. Ezek az összes kapúk közt a legnehezebbek is. Juventius Antal. 3. Kővel töltött dróthengerek. (10 rajzzal.) Most, hogy a kővel töltött rőzseés dróthengerekkel nálunk is jó tapasztalatokat tettek a hegyi vizek, de különösen a felső Vág építkezéseinél, nem lesz érdektelen leírni azokat a megfigyeléseket mikről Hoech műszaki tanácsos számol be a Zentralblatt der Bauverwaltung 1915. évi 54. számában. E czikkből kitűnik, hogy már nagyon régóta ismeretes a partvédésnek az a módja, hogy a folyó görgetegköveiből összekötnek annyit, amennyi elég nehéz ahhoz, hogy a víz el ne sodorja. Kővel telt fonatos testeket lehet látni Jáva szigetén, a japán-országi folyókon és Indiában is. Jávában keresztgátak készültek nyújtott méhkas alakú kosarakból. A kosarak a vízfolyás irányában feküsznek, még pedig úgy, hogy az első sor a fenéken, a második az első tetején, de fél hosszúsággal lejebb. A kosarak széles feneke (tompa vége) áll víz ellen. A kasok méreteit a czikk nem adja meg. Valószínű, hogy csak kisebb (1-0—15 m hosszú és 0-3—0'6 m vastag) testek ezek és csak arra hivatvák, hogy a sebes vízfolyást könnyen áttölthessék, a gátnak magvául szolgáljanak, mert elől s hátul kőhányást alkalmaznak. — Van olyan gát is, ahol egy hengersor a gát hosszában fut végig s hogy a víz el ne nyomja, alul fejjel nekitámaszkodó, a 1. rajz. 2. rajz.