Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk
12 ammónia lekötődik, ahol pedig a befogadó élővízben legalább 10-szeres higitás van, ott már a károsan ható anyagok ártalmassági határát elértük és így súlyos szennyezés nem állhat elő. A szükséges higitás nagysága elsősorban természetesen a szennyvizek töménységétől függ. A burgonyakeményítőgyári szennyvizek bomlásakor bizonyos szennyvízorganizmusok (Leptomitus lacteus és Beggiatoa alba) fejlődnek, továbbá színtelen algák ; mindeme szervezetek, mindaddig, míg a szennyvizek révén elegendő táplálékot és az élővízből oxigént kaphatnak, nem okoznak bajt; ha azonban a táplálóanyagok hozzávezetése a keményítőgyártás befejeztével megszűnik, akkor e szervezetek hirtelen elpusztulnak, bűzös rothadást idéznek elő, melynek során sok kénhidrogén fejlődik, mely azután ártalmas lehet. Több burgonyakeményítőgyárban a keményítő fehérítésére kénessavat is szoktak használni, mely az élővízbe jutva, szintén mint közvetetten halméreg hat 1) és veszedelmes lehet. Az iszapkeményítő feldolgozásakor keletkező szennyvizekre Weigelt 2) megjegyzi, hogy bár csak igen kevés nitrogéntartalmú anyagot tartalmaznak, azonban igen bűzösek, s bár kevésbbé ártalmasak az élővizekben, mint a gyümölcsvíz, de undorítóbbak. Az elmondottakat összegezve, a burgonyakeményítőgyári szennyvizek ártalmassága tehát két irányban nyilvánulhat meg: ha üledékanyagokat juttatnak az élővízbe, a folyó medrét eliszaposíthatják, illetőleg a halak szilványait eltömhetik; oldott és bomlékony szervesanyagaikkal pedig, ha elégséges higitás nincs jelen, az élővizek oldott oxigéntartalmát fölemésztve, a : halak életbenmaradását lehetetlenné teszik, vagy a szerves anyagak rothadásakor keletkező mérges gázokkal a halakat elpusztíthatják. V. A burgonyakeményítögyári szennyvizek tisztíthatósága. A burgonyakeményítőgyári szennyvizek ismertetett összetételéből, szennyezettségéből és ártalmasságából önként következik, hogy e szennyvizek tisztításakor mire kell törekednünk? A burgonyakeményítőgyári szennyvizek lebegő és oldott szennyező anyagokat tartalmaznak. A lebegő szennyező anyagokat (homokrészek, keményítő, rostrészek, héj, hulladékok stb.) minden esetben vissza kell tartanunk, a mire legczélszerűbb az ülepítés. Az oldott szerves szennyező anyagokat az esetben, ha nem áll rendelkezésre elegendő nagyfokú higitás a befogadó élővízben, szintén el kell távolítanunk, illetőleg a szerves anyagokat valamely módon oly anyagokká kell átalakítanunk, hogy bűzös rothadásra és ennek következtében ártalmak előidézésére többé ne legyenek képesek. A szennyvizekben oldott ásványi anyagok (kálisók, foszforsavas vegyületek stb.) nem ártalmasak s így a tisztításkor figyelmen kívül hagyhatók. A burgonyakeményítőgyári szennyvizek tisztítására eddigelé igen sokféle módszert kíséreltek meg. E módszereket és a velük elért eredményeket, amenynyiben nyilvánosságra kerültek, alább röviden ismertetjük. Áttekinthetőség czéljából a módszereket több pontba foglalva tárgyaljuk, amennyiben szólunk : 'j Mérgezési határértékeit 1. «Az ipari szennyvizek és azok hatása a halakra» e. dolgozatban : KisérletUgyi közlemények, XII. (1909). 6. füzet. 2) L. cit.
