Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

11 kisérő jelensége az ilyen vízszennyezéseknek. Parow szerint a, szennyvízgombák is bajokat okozhatnak, melyek a bűzös és savas erjedés során keletkeznek. König e szennyvizeket főként azért tartja ártalmasaknak, mert erősen iszapfejlesztők, s erjedésük folyamán nagymennyiségű szennyvízorganizmus (Beggiatoa alba, Leptomitus lacteus) fejlődik. Schiemenz P.

1) leírja, hogy a Bentsehen mellett dolgozó keményítőgyár az 1900/01. év telén az Obra vizét úgy elszennyezte, hogy a halak kipusztultak. Szerinte a czukor- és keményítőgyári szennyvizek annyiban igen hasonlítanak egymáshoz, hogy igen sok bomlékony szerves anyagot tartal maznak, melyek az élővizekben oxigén-elvonólag hatnak. Hatásuk azonban mégis igen eltérő. Míg a czukorgyári szennyvizek közvetetlenül mérgező hatásúak (kénhidrogéntartalmuknál fogva), addig a keményítőgyári szennyvizek sok táplálóanyagot juttatnak az élővizekbe úgy, hogy beömlésüknél a halak rendszerint előszeretettel gyülekeznek. Ez a körülmény azonban nem bizonyít e szennyvizek ártalmatlansága mellett. A szerves anyagok bomlása következtében föllépő oxigénhiány miatt Schiemenz szerint nemcsak a -halak, hanem az alsóbbrendű szervezetek is szenvednek. Az egyes burgonyakeményítőgyári szennyvizek ártalmasságát részletesen kifejti Saare?) így a burgonyamosóvizekről azt mondja, hogy ha ülepítve vannak, igen kevés szennyező anyagot tartalmaznak, állás közben azonban savanyú és bűzös erjedésbe mennek át. E búzösség kellemetlen ugyan, de nem igen ártalmas, mert nem jár kénhidrogén-fejlődéssel, pedig ez szokott legtöbbször káros hatást kifejteni. A burgonyamosóvizek ártalmai legjobban úgy háríthatók el, ha elvezetésük egyenletes áramban, folytonosan történik, mert ekkor elégséges higítás esetében semmi bajt sem okozhatnak. A gyümölcsvíz ós a keményítömosóvíz friss állapotban nem bűzös és a halakra sem ártalmas, sőt még inkább hasznos is lehet, mert az alacsonyabb flóra és fauna részére (algák, infuzóriák stb.) táplálóanyagokat juttat a vízbe. Ha ellenben akár e szennyvizek, akár a befogadó élővíz állanak és folytonosan nem frissülhetnek föl, akkor bűzösekké és ártalmasakká válnak. Élesztő- és baktériumerjedés következtében gázok fejlődnek, így pl. kénhidrogén, mely közvetetlen halméregként hat; azonkívül az oxigénfogyasztás is bajokat okozhat. 1 m

s gyiimölcsvízben átlag 2-37 kg czukorszerű anyag, 0'256 leg nitrogén és 088 kg fehérje van jelen. Erjedés alkalmával a 2'37 kg czukorból 115 kg szénsav, 0256 kg nitrogénből 0"31 kg ammónia és 088 kcj fehérjéből (ha kéntartalmát 1%-nak veszszük föl) 0'009 kg kénhidrogén fejlődhetik; tehát 1 l vízben a rothadáskor 1150 milligramm szénsav, 31 mg ammónia és 9 mg kénhidrogén keletkezhetik. Weigelt és Saare adatai szerint

3) ez anyagok ártalmasságának határai a szénsav esetében literenként 75 mg, az ammónia esetében 10 mg és kénhidrogén esetében 1 mg. Mivel az erjedő gyümölcs- és keményítőmosóvizekben ez anyagokból az itt fölsorolt alsó határértékeknél rendszerint több szokott jelenlenni : e szennyvizek a halászat szempontjából mindenesetre ártalmasak. Az ártalmakat azonban némileg csökkenti az a körülmény, hogy e gázok nem egyszerre keletkeznek, hanem a bomlás előrehaladásával lassan, fokozatosan ; továbbá az ') Zeitschrift f. Fischerei, X. (1902 08), 192. 1. és XI. (1903 01), 26. 1. 2) L. cit. 3) U. ott.