Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk
10 tunk, akkor a veszteség a fenti adat alapján 100 (/ burgonyára a gyümölcsvízben 15 kg kereskedelmi száraz keményítő volna: s ha 100 q burgonyából átlag 17 ц keményítőt nyerhetünk ki, akkor a veszteség kereken 1%. c) A keményítömosóviz erősen higított gyümölcsvíznek tekinthető. d) A hulladékvíz-és hulladéksajtóviz friss állapotban csak rostot és keményítőhulladékot tartalmaz ; a hosszabb ideig állott hulladékról eredő szennyvizekben azonban oldható szénhidrátok, fehérjék, ásványi anyagok és szerves savak is vannak jelen, bár csak igen csekély mennyiségben. e) Az iszapkeményítö feldolgozásakor keletkező szennyvizek rendesen sok keményítőt, fehérjét, baktériumot és erjedési terméket foglalnak magukban. Weigel szerint e szennyvizek 1 literében 1Ю4 g a szilárd maradék s ebből 0'33 g az ásványi anyag; a nitrogéntartalmú anyagok mennyisége ugyan igen csekély, de rendkívül bűzös. A keményítőgyárak egyesített szennyvizeinek összetételére nézve Zahn К. dr. 1) a következő adatokat adja meg (a szennyvizeket előzően mechanikailag ülepítéssel részben megtisztították) : Lebegő anyag Szilárd maradék Nitrogén KMn0 4fogyasztás Tejsav laz aczi(iitásliól számítva) Vas (Fe a0 3) I Foszforsav (P-A) Mész (CaO) Magnézia (MgO) Összesen Izzítási veszteség j Összesen Izzitísi wszttség összes Ammónia Nitrát Nitrit Szerves KMn0 4fogyasztás Tejsav laz aczi(iitásliól számítva) Vas (Fe a0 3) I Foszforsav (P-A) Mész (CaO) Magnézia (MgO) m 11 i gramm e g y i i t e r b e íi Lfgnagyobb értik : 823 706 2705 1520 186 82 0 0 109 2623 1080 8-3 148 46 39 Lugkiscbb érték: 591 509 1587 644 89 9 0 0 56 885 563 1-2 63 16 25 Középérték: (¡69 574 2145 1109 121 33 0 0 87 1849 818 3-5 108 36 31 A szennyvíztisztítás, illetőleg a vízszennyezések szempontjából rendesen nem az egyes elkülönített szennyvizek, hanem az összes egyesített és legtöbbször ülepített szennyvizek jönnek tekintetbe, amennyiben e szennyvizeket a gyárakból majd mindig egyesített állapotban bocsátják ki, azért az alábbiakban a burgonyakeményítőgyári szennyvizekről szólva, mindig ilyen egyesített, kevert szennyvizeket értünk. IV. A burgonyakeményítőgyári szennyvizek ártalmassága. Azokat az ártalmakat, melyeket a burgonyakeményítőgyári szennyvizek az élővizekben okozhatnak, a bevezetésben nagyjában már kifejtettük. A szakirodalomban található adatok szerint a burgonyakeményítőgyárak szennyvizeinek alkotórészei általában nem veszedelmesek, illetőleg közvetetlenül mérgező hatású anyagokat nem tartalmaznak. Nitrogén-, illetőleg fehérjetartalmuknál fogva azonban bűzös rothadásra és erjedésre hajlandók, azonfelül bomlásuknál rendesen kénhidrogén is fejlődik, a mely a halakra mint erős méreg hat. A burgonyakeményítőgyári szennyvizekben oldott tetemes mennyiségű szerves anyag bomlásával járó oxigéntogyasztás mellett ez a kénhidrogénhatás a legveszedelmesebb 1) Mitteil. a. d. kgl. Prüfungsanstalt, 10. 48. 1.
