Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

9 savtermészetű vegyületek, 880 mg az oldható fehérjék és 880 >ug az amidvegyületek mennyisége. 1 m

3 gyümölcsvízben átlag 1'8—56 kg, vagyis literenkint 1800—5600 mg a szennyező anyagok mennyisége. A gyümölcsvíz színe eleinte rendszerint vöröses, utóbb a burgonyahéj részeiből eredő cserzőanyagok következtében pedig többnyire megfeketedik. A gyümölcsvíz és általában a burgonyakeményítőgyári szennyvizek átlagos összetételének megadására azonban egyes elemzések általában nem sokat érnek, mert a gyártásmód igen eltérő. Leghelyesebb a burgonya összetételéből következtetni a szennyvizek összetételére. Hogy milyen eltérő az egyes gyárak szerint a szennyvizek összetétele, bizonyítja az is, hogy a különböző vizsgálatok alapján 1 m

a gyümölcsvíz szárazanyagtartalma 1-8-5-6 kg (0-2 - 0'6

0/o) között váltakozhatik. A gyümölcsvizek Kolkwitz szerint

1) rendesen még jelentékeny mennyiségű keményítőt tartalmaznak, melyet a szennyvizeknek külön tavakban való pihentetése útján leülepítenek; a szennyvíz a leülepedett keményítőről elfolyatható és a leülepedett iszap az űzemévad közepén és végén keményítőre dolgozható föl. E szennyvizek eléggé tömények és igen jellemző az eltartáskor való viselkedésük. Ekkor szerves savak (tejsav, stb.) keletkeznek oly mennyiségben, mint egyetlen más szennyvizben sem, a kenderáztatók szennyvizeit kivéve. Ha az ilyen savanyú hatású keményítőgyári szennyvizekhez alkáliákat (mész, szóda, ammónia, stb.) adunk, akkor másirányú bomlás áll be: a víz bűzös lesz, kénhidrogén fejlődik és a szennyvíz éppen úgy viselkedik, mint a városi csatornaszennyvizek. Haare

9) szerint a gyümölcsvízben oldott czukorszerű és fehérjeanyagok mennyisége a fenti adatokkal megegyezik ; a nitrogéntartalmú anyagoknak kb. fele fehérjeszerű anyag. Fischer Ferdinánd szerint

3) a kisebb burgonyakeményítőgyárakban. melyekben 1 q földolgozott burgonyára átlag csak 600 1. víz jut, a gyümölcsvizek literenkint kb. 1560 mg fehérjét, 1250 mg amidvegyületet (asparagin), 1250 mg czukrot és dextrint, 870 mg gummiszerű anyagot és organikus savat s kb. 650 mg hamút, összesen minteg3

r 5580 mg szennyező anyagot tartalmaznak. Maercker szerint*) 1000 kg burgonyából a földolgozás során föloldódik és a szennyvízbe jut 6'52 kg kálisó, 1*87 kg foszforsav és 1-90 kg nitrogén. Ugyancsak Maercker szerint 1 m

8 burgonyakeményítőgyári szennyvíz tartalmaz : 1134 kg szerves anyagot, továbbá 0'141 kg anorgánikus nitrogénvegyületet, 0'724 kg ásványi anyagot, benne 0'213 kg kálit, 0Ю57 kg foszforsavat, továbbá 0'037 kg ammóniát és 0'004 kg salétromsavas sót. A Verein der Stärke-Interessenten in Deutschland laboratóriumában 1 m

3 gyümölcsvízre számítva találtak 5 70 kg szárazanyagot, 1'35 kg hamút, 0i2 kg nitrogént, 0'54 kg kálit és 0'09 kg foszforsavat. A gyümölcsvíz, bár nem mindig, de rendszerint keményítőt is szokott tartalmazni. E keményítő ugyan rendszerint rendkívül finom szemcséjű és így igen kis értékű, néha azonban mégis tetemes veszteséget okozhat. így ; 1. a német keményítőgyárosok egyesületi laboratóriumában egy gyümölcsvízben m

s-enkint 120 g vízmentes keményítőt találtak, a mely megfelelne 150 g kereskedelmi száraz keményítőnek (20% víztartalommal). Ha 100 q burgonyára 100 m

s szennyvizet számí») Kolkwitz, Reichle, Schmidtmann, Spitta, Thuram: Wasser u. Abwasser 298. 1. ') L. cit. 3) Fischer Ferdinand: Das Wasser; seine Verwendung, etc. (.T. Springer, Berlin, 1902. és О. Spamer, Leipzig, 1914.) 4) Parow: Lehrb. d. Stärkefahr. I. 269. 1.