Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

8 rendszerint csak az űzemévad végével, egyszerre szokták földolgozni s e szennyvizek mennyisége akkor sem jelentékeny. A hulladékokról származó szennyvizek (Pülpeabtropfwasser), valamint a hulladéksajtóvizek is aránylag csekély mennyiségűek és minden 100 q burgonyából származó hulladék után kb. 4—6 иг

3-re rúgnak. A szennyvizek jó részét tehát, ezeket nem számítva, a burgonyamosóvíz, gyümölcsvíz és keményítőmosóvíz adja. Közülök a burgonyamosóvíz az összes szennyvíznek kb. 32%-a, a gyümölcsvíz 48°/o-a és a keményítőmosóvíz mintegy 16°/o-a. Saare szerint

1) a szennyvíz mennyiségi eloszlása a különböző gyárakban a következő : 100 q burgonya földolgozásakor keletkezik : Nedves burgonyakeményítőgyárakban : Száraz burgonyakeményítőgyárakban : Burgonyamosóviz 20 m» 40— 80 m» Gyümölcsvíz... ... VO « 80—120 « Keinényitömosóvlz ... ... ... ... 10 « 20— 40 « Összesen : 100 m» 140—240 m

3 E szennyvizek összetételét és szennyezettségét illetőleg általában azt mondhatjuk, hogy a burgonyakeményítőgyári szennyvizek közül a mosóvíz főként az üledék- és földesanyagokat, a gyümölcsvíz és keményítőmosóvíz pedig a burgonyából eredő összes oldható anyagokat tartalmazza. Parow szerint

2) a szennyvizek a burgonyáié összes oldható alkotórészeit tartalmazzák (czukorszerű anyagok, nitrogénvegyületek, szerves savak és ásványi anyagok), azonkívül bennük vannak mindamaz anyagok is, melyek a burgonyáról a mosáskor leváltak (talajrészek stb.), továbbá azok az anyagok, melyek a keményítőnek a mosószitán és mosóedényekben való tisztításakor a mosóvízbe átmentek (finom rostrészecskók, fehérjeanyagok, homokrészecskék, élesztősejtek és baktériumok). Az egyes szennyvizekben rendszerint a következő szennyező anyagok vannak jelen: a) A burgonyamoxóvizben a burgonyához tapadt talajrészek, apró burgonyák, burgonyatörmelékrészek és csirák. A homok és földes rész a burgonyának legföljebb 20°/o-a,

3) az iszap általában 5—6°/o-a. Ha rothadt burgonyát dolgoznak föl, akkor a mosóvízbe keményítő és bűzös bomlástermékek is juthatnak bele. b) A gyümölcsvíz a burgonyának vízben oldható alkotórészeit tartalmazza; vannak közöttük czukorszerű anyagok, gummiféle vegyületek, oldható nitrogénvegyületek, káli- és foszforsavsók úgy. hogy a gyümölcsvizet tulajdonképpen híg burgonyalének lehet tekinteni. A mi a gyümölcsvízben lévő szennyező anyagok mennyiségét illeti, И

reigelt szerint

4) 100 kg burgonyából átlag 800 liter gyümölcsvíz keletkezik, melyben kb. 6-2 kg, literenkint tehát kb. ПЬОтд a szennyező anyag. Ebből literenkint 256—320 mg a nitrogén mennyisége; 92 mg az ásványi anyagok, 2370 mg a czukorszerű anyagok, 1160 mg a gummiszerű anyagok és ') I. Ii. 2) Parow: Lehrbuch der Stärkefabrikation, I. 269. 1. (Parey, Berlin, 1908.) 3) Weigelt Curt : Unsere natürliche Fiscbgewässer. (Ulmer, Stuttgart, 1900.) 4) Weigelt : 1. c.