Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai
130 tehát az is következik, hogy bármennyire jellemző, és gyakorlatilag is fontos a talajok osztályozása fizikai sajátságaik alapján, ez még egymagában korántsem elegendő a talajok tökéletes megismerése és gyakorlati értékelése szempontjából. Mielőtt a 11. táblázat adatait elhagynám, még két jelenséget kell megállapítanom. Az egyik arra a néhány tapasztalati adatra vonatkozik, melyek az összetartás határát jelölik. Már fent említettem, hogy a képlékenység alsó határa és e határ között van a talaj a megmívelésre legalkalmasabb állapotban, és hogy annál könnyebb a megmívelés, mennél távolabb esik e két határ nedvességi állapota egymástól. Ha a nedvességi különbségeket e két határ között kiszámítjuk, a vizsgált talajokra következő értékekhez jutunk: 1. sz. talaj esetében 18'0—10'0 = 8'0% nedvesség 2. sz. <•. « 19-7 —13-4 = 6-3% « 3. sz. « « 21-2—15-7 = 5-5% « 5. sz. « « 13-9— 9 ,0 = 4'9°/° « Ezekből az adatokból azt látjuk, hogy a megmívelés szempontjából az 1. sz. talaj a legkedvezőbb, az 5. sz. pedig a legkedvezőtlenebb. Ez a valósággal jól megegyező eredmény. Atterberg és Johansson 8. újabb vizsgálatai értelmében ugyan a talaj megmívelhetési határa némikép kibővül, mert még az összetartás határán túl, kb. az összehúzódás határáig terjeszkedik. 1 Ez esetben a nedvességi különbségek következőképen változnak: 1, sz. talaj esetében 18-0 -4'8 = 13-2% nedvesség 2. sz. « « 19-7—7-5 = 12-2% « 4. sz. « « 16-1— 5-9= 10-2% 5. sz. « « 13-9—-6-5= 7'4o/o « Ez esetben is azonban a vizsgált talajok egymáshoz viszonyítva kb. ugyanazt a viszonyt árulják el, csupán az értékek nagysága változik. A vizsgált talajok zsugorodásképessége és a képlékenység ill. szilárdsági értékszámok között még a következő összefüggést állapithatjuk meg. Már a kiterjedésdiagrammok tárgyalásakor rámutattam, hogy valamennyi talaj esetében a kiterjedésdiagrammban a középső szakasz feltűnően meredek, és hogy ez a szakasz a különféle talajok esetében nemcsak különböző nedvességi határok közé esik, hanem különböző hosszúságú is. Ha e szakaszok hosszát a nekik megfelelő nedvességtartalombeli különbségekkel mérjük, és a képlékenységi határokkal és számmal, továbbá a szilárdsági értékszámmal összehasonlítjuk, következő- adatokhoz jutunk : 1 2. Táblázat Talaj szám A kiterjedés középső szakasza Képlékenységi szám Szilárdsági értékszám Talaj szám alsó határok felső határok nedv.-tartalom különb sóge o/o határok szám Szilárdsági értékszám 1 16-0 24-1 8-1 18-0-27-2 9-2 68-6 2 13-4 22-1 8-7 13-9-23-2 9-3 61-1 3 14-3 27 '2 12-9 18-3-34-4 161 84-2 4 12-9 27-5 14-6 19-7-38 6 18-8 89-3 5 13-5 32'0 18-5 21-2—43-7 22-5 95-8 1 Auerberg ós Johansson S. Die Konsistenzkurven der Mineralböden. Int. Mitt. f. Bodenkunde, IV. köt. 429. és 430. 1.
