Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai

177 elég szoros az összefüggés, hogy a hiányzó értékeket legalább hozzávetőleg megbírálhassuk és a talajok fizikai osztályozását megállapíthassuk, ezért nem akartam tovább várni ezeknek az adatoknak a közlésével, sem sok időt vesztegetni új segéderőnek ilyen irányú betanításával. 1 1. Táblázat. Talaj sz. Szilárdsági sz. Képlékeny ségi fel?ö alsó határ határ 1 Bzá

m Ragadósság határa Összetartás határa 1 68-6 27 "2 180 9-2 38-2 10-0 2 89-3 38-5 19-7 18-8 43-5 13-4 3 958 43-7 21-2 22-5 54-0 15-7 4 84'2 34-4 18-3 16-1 41-1 — 5 61-1 23-2 13-9 9-3 28-9 90 6 — 35-0 17-8 17-2 41-8 — 7 — 34-4 171 17-3 39-8 — 8 — 38-6 19-2 19-4 41-3 — 9 — 40-7 19-4 21-3 40-8 — 10 55'4 28'8 17-8 11-0 34-6 — 11 48-6 25-2 15-7 9-5 39-5 — A 11. táblázat adataiból mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy valamennyi talajminta a szilárdsági értékszám alapján a legkötöttebb agyagtalajok csoportjába tartozik. Itt mindjárt azonban megjegyzendő, hogy a ragadósság határa a képlékenységi határokon kívül esik és a talajok ezért nem sorozhatok a szívós agyagok közé. Atterberg azt tapasztalta, hogy az agyagok szívóssága avagy ragadóssága akkor esik a képlékenységi határok közé, ha a talajok kevés humuszt tartalmaznak. Közvetetlen adatokkal a talaj szerves anyagára vonatkozóan ez esetben ugyan nem rendelkezem, de a békéscsabai széktalajok régebbi vizsgálatai alapján hozzávetően megállapíthatom, hogy a jó minőségű szék, minő pl. a rét 19. fütáblája és a luczernások kb. 4% humuszt, a rossz minőségűek, minők pl. a rét 35. vagy 38. táblája csak körülbelül felét, vagyis 2%-ot tartalmaznak. Utóbbiakat tehát határozottan már ez adat alapján is humuszszegény talajoknak kell minősítenem, a mit a gyakorlati tapasztalatok és ezeknek a rendszerint kopasz, növénytelen kiszáradt állapotban csaknem sófehérségű talajoknak külseje is megerősít. Ezzel ellenkezően a jobb minőségű és öntözéssel gyorsan termővé alakítható széktalajok, lia nem is számíthatók a humuszban gazdag, de legalább is a közepes humusztartalmú talajok közé. Ez a különbség azonban a talajok ragadóssági határában semmiképpen sem nyilatkozik meg és nem is egyezik meg Auerberg említett tapasztalataival. Ezek a széktalajok abban is eltérnek Atterberg osztályozásától, hogy bár szilárdságuk alapján a legkötöttebb agyagok közé sorolhatók és képlékenységük is nagyrészt a felső képlékenységi fokozatba tartozik, mechánikai összetételükben a kolloid-agyag korántsem akkora, mint ezt Atterberg erre a csoportra megállapította.

1 Atterberg ugyanis a nagyon képlékeny és nehéz 1 Atterberg : Die mechanische Bodenanalyse und die Klassifikation der Mineralböden Schwedens. Int. Mitt. f. Bodenkunde, II. köt. (1912.) 383. 1. 12