Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai
157 melyben x a lineáris összehúzódást, n a két jel közt egy vonalban elhelyezett szemecskék számát, a a szemecskéket körülvevő vízburkolatok átlagos vastagságát és с a szemecskék átlagos zsugorodását fejezi ki. Ugyanazt a talajt feltételezve az n, a és e értékek csak a talaj víztartalmától függnek, még pedig a víztartalommal egyenes arányban. Az összehúzódás határán értékük = 0. Az я és e értékeket a talaj víztartalmával következő módon fejezhetjük ki: a = r. (v — b) e = q. (v — b), a hol v a talaj nedvessége a meghatározás pillanatában, b pedig a talaj nedvessége az összehúzódás határán ; r és q a talaj természetétől függő szorzó állandók. Ezeket az értékeket fenti egyenletbe behelyettesítve: x = 2n. r. (v— b) -f- n. q. (v — b), ebből x = n. (v — b). (2r + q). Ámde ugyanazon talaj esetében (2r -J- q) = A állandó, és így x = A. n.(v — b), mely egyenlet értelmében az összehúzódás a jelek közt lineárisan elhelyezkedett szemecskék számával, vagyis a jeltávolsággal és a talaj kezdeti és végső víztartalmával arányos. Ha felteszszük, hogy v a talaj víztartalma a kezdeti állapotban, mikor a meghatározásra készített talajhasábon a jeltávolságot először lemértük, akkor ebben az esetben az eredeti jeltávolság hosszát következő méretek alkotják : y' = d. n -(- A. n. (v — b), a hol d a szemecskék átlagos átmérője. Az összehúzódás határán pedig a jeltávolság : y" = d. n, mivel ekkor v==b, tehát (v — 6) = 0. Valamelyik közbeeső állapotban, mikor a talaj nedvessége v', a jeltávolság következő : y'" = d. n A. n. (v' — b), az összehúzódás pedig ettől az állapottól a végső határig: у'" — y" = d. n + A. n. (v' — b) — d. n = A. n. (v' — b). Ennek az eredeti jeltávolsághoz való viszonya pedig: у'" — у " _ A.n. (v' — b ) = А. (V х — b ) = v x — b y' d.n + An.(v-b) v + (*--b) A — b = C, ugyanazon talaj esetében állandó, és így y"tl— y " V-b y' v + C Ez az arányszám azt bizonyítja, hogy ha az összehúzódás mértékét az eredeti jeltávolságra vonatkoztatjuk, a kapott viszonylagos értékek nagysága nemcsak a mért összehúzódáshoz tartozó víztartalomtól, de az eredeti víztartalomtól is függ, még pedig előbbitől egyenes, utóbbitól fordított arányban. Más szóval ez annyit jelent, hogy az eredeti jeltávolság százalékaiban kifejezett összehúzódási
