Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - II. Halmi Gyula: A brádi aranyzúzómű iszaülepítő medenczéje

47 raktározzák. Ez a raktározó terület közel van ahhoz a helyhez, a hová a csillékből a kiszállított durvaiszapot leejtik. A nyomószivattyúberendezés az üzembehelyezéskor egészen jól működött, tehát a finom iszapnak vízzel elegyesen való eltávolítására nyilvánvalóan képes. Az egész tisztítóberendezés költségei meghaladják a 400.000 koronát. A legtöbbe került az óriási méretű betonmedenczék elkészítése, míg a villamos hajtással működő markoló- és szállítóberendezés költsége 180.000 korona volt. Az egész tisztítóberendezés amortizáezióját és a markoló, szállító, valamint a szivónyomóberendezés üzembentartásának költségeit a zúzómű vezetősége kereken évi 70.000 koronával irányozza elő. A tisztítóberendezés, illetve az ülepítőmedenczék működését az 1914. június 13-iki helyszíni szemle alkalmával vízmintavételek útján is ellenőriztük. Az ülepítőberendezésből összesen 5 vízmintát vettünk, a melyek iszaptartalmát meghatározva, a következő adatokat találtuk : 1. Az ülepítőberendezésbe befolyó iszapos szennyvíz iszaptartama ... 28570'8 mgr. 1 literben ; 2. Az első durvaiszapülepítő medenczéből a másodikba átfolyó szennyvíz iszaptartalma 23804-0 « « 3. A második durvaiszapülepítő berendezés végén a szennyvíz iszaptartama ... ... 13061-2 « « 4. A finom iszapülepítő tó legelején a szennyvíz iszaptartalma 78-8 « « és végül 5. a finom iszapülepítő tóból lefolyó ülepített szennyvíz iszaptartama 45*2 « « Vagyis százalékokban kifejezve, az első két durvaiszapülepítőben az összes iszapmennyiségnek 99-74%-a marad vissza és csak 0'26%-a jut át a nagy tóba, a melyből a víz az eredeti iszapmennyiségnek már csupán 015%-ával folyik el. Mivel tehát a tisztítóberendezés az iszapnak 99'85%-át tartja vissza, működését kifogástalannak kell tartanunk. Az ülepített szennyvízben lévő 45-2 mgr.-nyi iszap oly kevés, hogy a Fehér-Körös vizében több izben talált, átlagosan 48—60 mgr.-nyi természetes iszapnál is kevesebb, nem is szólva arról, hogy esőzések alkalmával a Körös iszaptartalma 200 mgr. körül szokott lenni, s a Maros folyó iszaphozománya is állandóan 200—300 mgr. között van l.-enkint. A tisztítóberendezés sikeres működése egyébként a Körös folyó vizén szemmel is látható volt, mert az azelőtt egészen fehéres szürke, teljesen zavaros víz színe az ülepítőberendezés üzembehelyezése után már barnás színű volt s csak gyengén zavaros. A szemle alkalmával kis megszakításokkal eső esett ; ez a körülmény a vizsgálati adatokra mindenesetre hatással volt, de az összes adatok egybevetéséből megállapíthatóan, nem jelentősen. A fentebb említett pontokon vett 5 vízminta vizsgálati adatai ugyanis a következők : a) összes iszaptartalom b) ásványi « « c) szerves « « d) összes szilárd maradék e) izzítás-maradék . /) izzítás-veszteség 1. sz. 2. 8Z, 3. sz. 4. sz. 5. sz. minta 1 literében mgr. 28570-8 23804-0 13061-2 78-8 45-2 27506-8 22978-4 12383-6 46-4 37-2 1064-0 827-6 677-6 32-4 8-0 803-2 7200 640-8 570-4 567-2 693-6 613-6 542-4 468-0 466-4 109-6 106-4 98'4 102-4 100-8