Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai

154 Különféle talajtípusok valódi fajsúlya: Síkláp-tőzegtalaj 2-03 Televényben gazdag homoktalaj 2'45 Televényes homoktalaj 2'59 Homok (altalaj) ... 2'65 Homoktalaj 2'63 Vályogos homoktalaj ... 2-62 Homokos vályogtalaj ... ... ... ... ... 2'64 Kötött agyagtalaj ... ... 2-70 Schübler és mások meghatározták a fontosabb talajalkatórészek fajsúlyát és következő értékekhez jutottak :

1 Schtiblcr Trommer Schumacher v' ^ijf

1

1" Lang Wollny tapasztalatai alapján Kvarczhomok... ... 2'65 2*74 2*75 2-75 2'64 2-64 Mészhomok 2"72 2'81 2'47 2'66 2-72 2*70 Kaolin 2-44 2-45 2'59 2'36 2-47 2*50 Humusz 1-37 1-25 1-23 1*51 1 26 1-46 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy mennél több a szerves anyag a talajban, annál kisebb a fajsúlya. Ez igazolódik a békéscsabai talajokon is, mert az 5. számú minta a rét legszékesebb és egyszersmind szerves anyagban legszegényebb talaja, a legnagyobb fajsúlyú. A kötött agyagtalajok nagy fajsúlya is nagyrészt arra vezethető vissza, hogy bennök rendesen a humusz kevés. így van ez általában a kötött széktalajokban is. Ez magyarázza meg a talált átlagos érték nagyságát. A térfogatsúlyra talált egyes értékek a középértéktől szintén alig térnek el. De általában feltűnő és jellemző, hogy a széktalajok térfogatsúlya feltűnően nagy. A szakirodalomban eddig közölt értékeknél jóval nagyobb. Ebből önként következik, hogy a pórusvolumen nagyon kicsinynek adódik. Ámde az eddig szerzett tapasztalatokból tudjuk, hogy a békéscsabai széktalajokban a. nedvesség nem ritkán 40—50 térfogat-% között mozog. Első pillanatra érthetetlennek látszik, hogy a mely talajnak pórustérfogata átlagosan 21'8%, hogyan fogadhat be 40—50 térf.-% vizet. Már Schübler tapasztalta, hogy ha különféle talajalkotórészekből nedves állapotban koczkákat formált és kiszárította őket, a koezkák térfogata az anyag minőségéhez képest különböző mértékben változott. így pl. a koczka térfogata kvarczhomok esetében O'O, finom szénsavas mész esetében'5'0, tiszta szürke agyag esetében 18'3 és humusz esetében 20'0%-kal csökkent. Általánosan ismeretes, hogy kolloid-természetű anyagok kiszáradásuk közben összezsugorodnak, vízfelvételekor pedig felduzzadnak. Valószínűnek látszott tehát az a feltevés, hogy mivel a Tm/ca-féle eljárásban a talajrögöket előbb ki kell szárítanunk és mivel a széktalajok mind nagyon sok kolloidanyagot tartalmaznak: a feltűnően nagy térfogatsúly a rögszáradás közben bekövetkezett összezsugorodásnak következménye, és hogy a talált pórustérfogat a víz felvételével arányosan növekszik. Az előbb említett látszólagos ellentmondás a csekély pónistérfogat és nagy víz1 Mitscherlich u. o. 17. 1.