Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése

sával és lehető hibátlan szűrésével a szennyvízszűrőtelepen a lehető legnagyobb jövedelmet elérni és így a szennyvíztisztítás költségeit lehetően csökkenteni. Az Arad városi szennyvízszűrőtelep ismertetése különben a Kisérletügyi Közlemények V. kötetében jelent m.eg és azután is az állomás ugyanott jóformán évről évre beszámolt az aradi szennyvízszűrőtelepen elért eredményekről,* a melyek gazdasági oldala röviden a következőkben foglalható össze. Az aradi szennyvízszűrő telepen a takarmánynövénytermesztés bizonyult a legmegfelelőbbnek, nemcsak mivel a takarmánynövények az ottani piaczon biztosan és jól értékesíthetők, hanem az okból is, mert lehetővé teszik a legtöbb szennyvíznek elhelyezései és értékesítését. A sokak által ajánlott konyhakertészkedés az aradi szenny vízszűrő telepen nem vált be, nemcsak mivel a telepnek hideg és kötött talaja korai termények előállítását lehetetlenné teszi, hanem azért is, mert aránylag csak kevés szennyvizet lehet a konyliakertészetben elhelyezni és még úgy sem lehet jóizű és mutatós terméseket előállítani. Hozzájárul ehhez még a közönség idegenkedése a szennvíztelepen termesztett zöldség és konyhakerti vetemény iránt úgy, hogy ezeket potom áron kellett elvesztegetni. Egészségügyi szempontok is szólnak az ellen, hogy emberi eledelnek szánt terményeket szennyvízszűrő telepen állítsunk elő és így az aradi szennyvízszűrő telepen kezdetben megindult konyhakertészetet, mint meg nem felelőt, csakhamar meg kellett szüntetni. Még az összes konyhakerti vetemények között a káposzta termesztése sikerült a legjobban. A herefélék közül a luezerna vált be igen jól, a lóhere azonban kevésbbé, mert bár az utóbbi nyirkosabb éghajlatot kíván, mint a luezerna, mégis — különösen kötött talajon — kevésbbé birja az öntözést, mint a luezerna. A fűvetések, első sorban az olasz perje, tűrhető eredményeket adtak, viszont a ezirok és durra csalamádénak nem váltak be. A műtrágya a növényi táplálóanyagokkal telített szenny vízszűrő telepen természetesen hatástalan maradt, viszont azonban a meszezés a kötött talaj porhanyítása és tevékenységének előmozdítása miatt igen kedvezőnek bizonyult. A szennyvízszűrő telep kezelését egyébként első sorban az szabta meg, hogy az eredetileg 27 kat. holdnyi telep aránylag kicsi volt a városi szennyvizek befogadására s így a telepet szennyvízzel túlságosan meg kellett terhelni, a mihez járult még a talajnak felette nagy, a szűrésnek nem kedvező kötöttsége, ezért 1906. évben a szennyvizszűrő telepet 36 kat. holdra bővítették ki, s ez új területet úgy, mint a régit, alagesövezték, de míg a régi telepen a szívócsöveket egymástól 13 3 m távolságra fektették, a mi a túlkötött talajon a sok vízzel szemben nagyon tágnak bizonyult, addig az új teleprészen három táblát 6, három táblát 8 és három táblát 10 m távolságra alagcsöveztek és a mint a megfigyelések * L. Kisérletügyi Közlemények : V. kötet, Gyárfás József : Arad sz. város szennyvíztelepe. VI. kötet Gyárfás József : Az aradi szennyvíztelepen 1902-ben szerzett tapasztalatok. VII. kötet, Gyárfás József: Az aradi szennyvíztelepen 1903-ban szerzett tapasztalatok. VIII. kötet, Gyárfás József : Az aradi szennyvíztelepen 1904-ben szerzett tapasztalatok. IX. kötet, Gyárfás József : Az aradi szennyvíztelepen 1905-ben szerzett tapasztalatok. X. kötet, Gyárfás József : Az aradi szennyvíztelepen 1906-ban szerzett tapasztalatok. XI. kötet, Gyárfás József : Az aradi szennyvíztelepen 1907-ben szerzett tapasztalatok. XII. kötet, Gyárfás József : Az aradi szennyvíztelepen 1908-ban szerzett tapasztalatok. XIII. kötet, Ifj. Röszler Károly : Az aradi szennyvíztelepen 1909-ben szerzett tapasztalatok. XV. kötet, Ifj. Röszler Károly: Az aradi szennyvízszíirőtelepen 1910. ós 1911. évben szerzett tapasztalatok.