Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése

143 mutatták, a későbbiek folyamán a 6 m-es szívócső sortávolság sem bizonyult e felette kötött talajon túlságos sűrűnek. Azonkívül 1905. évig a szennyvíz minden iilepesztés nélkül a városból közvetlenül a telepre folyt, azaz íilepesztő medencze nem volt és így a szennyvíz magával minden rongyot, papirt, szemetet, hamut, homokot stb. vitt közvetetlenül a telepre, a mi nemcsak az öntöző árkokat és bajuszkákat töltötte el, de másrészt a talaj pórusait is eltömte. Ennek meggátlására, vagyis a fel nem oldott részek kiválasztására 1905. évben a telep nagyobbításakor egy kat. hold nagyságú táblát íilepesztő medenczének hagytak, ott a városból kifolyó víz összegyűl, nagyjából leülepszik és az ott java salakjától megtisztult víz kerül azután az egyes táblákra. Minden hasonló szennyvízszűrő telepnél szükséges ilyen ülepesztő medenczének létesítése az előtisztítás miatt. A telep az egyre szaporodó városi szennyvízzel szemben így is csakhamar kicsinek bizonyult és azért 1913/1914. évbe« biológiai tisztító medenczével kapcsolatosan az aradi szennyvíztelepet újból megnagyították. E nagyítás a telep kezelésére és a rajta folytatott termesztésre feltétlenül kihatással lesz, de erre nézve az azóta eltelt idő rövidsége miatt véglegesen még nem lehet nyilatkozni Az aradi szennyvíztelepre nézve még felemlíthetjük, hogy a rajta kialakult növénytermesztés a telep után igen szép jövedelmet adott. Ezekben ismertettük röviden az aradi szennyvíztelepen elért legfontosabb eredményeket és a kiket e kérdés közelebbről érdekel, a Kisérletügyi Közleményekben megjelent és fent említett közleményekre utaljuk. Csak teljesség kedvéért említjük meg futólag, hogy az állomás az aradi szenny vízszűrő telepen nyert tapasztalatait Székesfejérvár sz.. kir. városa a múlt évben berendezett szennyvízszűrő telepére szóló gazdasági üzemtervezetnek összeállításában is gyümölcsöztethette. A kirendeltség felállítása és a kémiai kutatás felkarolásának lehetősége továbbá megadta módját annak is. hogy az állomá? a hazai székjeink kérdésével a rajtuk létesülő öntözésekkel kapcsolatosan behatóan foglalkozzék. Hazánkban, különösen az Alföldön igen sok a székterület, melynek kiterjedését Kvassay .Jenő legkevesebb 500.000 holdra becsüli. E talajok, mint ismeretes, többé-kevésbbé terméketlenek és a különböző kémiai vagy mívelési úton való javítások eddig még megfelelő eredményre nem vezettek* Azonban hazánkban Gyomán, Nagylakon és Szarvason széken létesült öntözések méltán keltették ama reményt, hogy a széket öntözéssel gazdaságosan meg lehet javítani. E czélból azután állami segélylyel 1900—1901. évben az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal Békéscsaba község székes legelőjén 178 kat. holdat rendezett be csörgedeztető sre, hogy rajta mind technikai, mind gazdasági gyakorlati tapasztalatokat nyerjünk a nem sokkal rá Biliarmegyében és Torontálban létesített székes öntözésekre nézve, a melyek gazdasági tervének kidolgozásában és beállításában az állomás szintén tevékenyen közreműködött és a melyekre kísérletezését és tanulmányozását szintén kiterjesztette. A legbehatóbb tevékenységet az állomás mégis a mintatelepeknek szánt békéscsabai széköntözésen fejtette ki és azért ezt a telepet, illetve a rajta elért eredményeket kívánjuk csak érinteni, még pedig röviden azért, mert e telepről jóformán évről-évre jelent meg a részletes beszámoló a Kisérletügyi Közleményekben, sőt nemrég, a múlt év végén e folyóirat a békéscsabai * Részletesen lásd ismertetésüket a Kisérletügyi Közlemények V. kötete : Gyárfás József «A békéscsabai szikes rét öntözése» ezimii dolgozatban.