Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése
141 gyakorlati érdekből is ama kérdés felkarolását, hogy vegyi szempontból mi is tulaj donképen a szék, az öntözések milyen hatással vannak a széket előidéző sók mozgására, milyen továbbá az összefüggés a növényzet és a különböző minőségű székek között stb. Az állomásnak erre vonatkozó javaslatára az Országos Vízépítési Igazgatóság hozzájárulásával a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1902. év márczius hó 21-én kelt, 103486/IV—3—b—1901. számú rendeletében az állomásnak az öntözésekkel kapcsolatos tanulmányai alkalmával felmerülő vegyvizsgálatok végzésére kisegítő napidíjas vegyészt engedélyezett. Ez annál is szükségesebb volt, mert Baán Lajos segéd 1901. év végével az állomástól eltávozván, e vegyész engedélyezésével mégis lehetővé vált az állomásnak, hogy akkori vegyésze, dr. Sigmond Elek az öntözéssel kapcsolatos kémiai kérdésekkel és első sorban a szék kémiá jával foglalkozzék, a ki azután e téren alapvető munkásság ;t fejtett ki ; dr. Sigmond Elek eltávozásával pedig a székkérdés kémiai oldalával az utóbbi években Floderer Sándor vegyész foglalkozott az állomáson. Ezenkívül a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1906. évi április hó 6-án kelr, 34729. számú rendeletével a felsőoluszországi, délfrancziaországi, németországi és csehországi fontosabb öntözések tanulmányozására Pap Elemér akkori aradi kultúrmérnökkel az aradi kirendeltség akkori vezetőjét, Gyárfás Józsefet tanulmányútra küldötte ki, hogy a hazánkban az öntözés terén ny rert észleleteiket a külföldi tapasztalatokkal kibővítsék. A vegyész-szakértő engedélyezésével tehát lehetővé vált az állomásnak, hogy az öntözés körül kifejtett tevékenységét, az e téren is nélkülözhetetlen vegyi kutatással kiegészítse, másrészt a kirendeltség létesítése megengedte a beható vízügyi tevékenységnek felkarolását az országnak Magyaróvártól távoleső délkeleti részén. Könnyebben működhetett tehát az állomás közre az Alföldön időközben első sorban széken létesülő öntöző berendezéseknél, a hol módjában volt az illető kultúrmérnöki hivatalokkal kapcsolatosan az öntöző berendezések gazdasági tervezetét kidolgozni, az öntözéseket gazdaságilag beállítani, vezetni és rajtuk :iz eddig nem tisztázott kérdések megvilágítására kutatásait és tanulmányait folytatni. A kirendeltségnek Aradon való fölállításával továbbá lehetővé vált az állomásnak, hogy működését a többek között kiterjeszsze a rizstelepekre is és eddig az állomásnak egyik tagja sem szerezhetvén a rizstermelés körül gyakorlati tapasztalatokat, tanulmányozhatta főleg a Kriegner-féle pusztapéklai mintaszerű rizstelepet; új rizstelep azonban időközben nem létesülvén, ilyennél az állomás közre nem működhetett. Azonkívül a kirendeltség létesítése módot adott arra, hogy az állomás a városi szennyvíztisztítással kezdjen behatóbban foglalkozni, a mely czélra a földmívelésügyi miniszter 1901. évben Arad szabad kir. város tulajdonában levő, a Shone-léls csatornázásnak kiegészítő részéül szolgáló szennyvízszűrőtelepet bérlet útján az aradi m. kir. kulturmérnökség közbenjöttével állami kezelésbe vette, a minek czélja volt, hogy e, hazánkban egyedül álló, mind technikai, mind gazdasági szempontból egyaránt érdekes berendezést beható és szakszerű tanulmány tárgyává tegyük, hogy az itt nyert tapasztalatok a hazánkban még létesítendő ilynemű berendezéseken gyakorlatilag értékesíthetők legyenek és hazai adatok hiányában ne kelljen csakis a külföld ilynemű intézményeit tanulmányoznunk. Az aradi szennyvízszürőtelepen az állomás programmja egyébként az volt, hogy mily növényeknek a termesztésével lehet a szennyvíz okszerű felhasználá12
