Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése
140 képen mi okozza öntözéseink ki nem elégítő hozadékát, hogy így a bajok forrását megismerve, megtalálja az elhárításukra alkalmas eljárásokat és módokat. Ez a tanulmány* csakhamar kimutatta, hogy az öntözések helytelen kezelése és kellő gondozásuk és trágyázásuk hiánya okozta nemcsak az öntözött rétek csekély termését, hanèm azt is, hogy a termett széna minősége sem volt megfelelő. Mint említettük, ezzel kapcsolatban az állomás kísérletezni is kezdett az irányban, hogy e bajon miként lehetne segíteni és mivel a fő bajt abban látta, hogy az öntözéseket nem trágyázzák, a rendelkezésére álló eszközökhöz mérten 1900. évben az ország különböző részében és különböző talajú nyolcz öntözött réten kezdette meg a műtrágyázással és kapcsolatosan a gyep minőségének javítása végett jó réti fű és herefélék magjából összeállított keverékekkel való felülvetésekkel a kísérletezést. E kísérletek több évre terjedtek és az évek során természetesen újabb, más öntözéseket vontak a kísérletezésbe; az e téren elért eredményeket összefoglalóan alább fogjuk tárgyalni, de előbb lássuk, hogy az állomás életére, illetve fejlődésére magára milyen hatással volt az öntözés körüli ügyköre. Az állomás a vízügy körül kifejtett tevékenységét mindenkor az Országos Vízépítési Igazgatóság intencziói szerint végezte. A mult század végén a Nagy Magyar Alföld öntözésének kérdése kerülvén felszínre és az alföldi öntözések megindulása várható lévén, felmerült annak a szüksége, hogy az Alföldön első sorban az ottani székes területeken létesülő öntözéseket mezőgazdasági szempontból tanulmányozzuk, valamint Arad szabad kir. város szennyvízszűrő telepét az állam saját kezelésébe vegye. Ez azután' szükségessé tette, hogy e czólra az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal mellett külön gazdasági szerv létesüljön, a mely egyéb gazdasági kérdéseken kívül az alföldi öntözések tanulmányozását és kezelését lenne hivatva ellátni. Az 1900. évben erre a javaslatra a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1901. évi márczius hó 11-én kelt, 99946/IV—3— b—19C0. számú rendeletével Aradon állomási kirendeltséget létesített és teendőinek ellátásával az állomás akkori segédjét, Gyárfás Józsefet bízta meg, a ki a kirendeltség ügyeit 1909. évig látta el, a mikor Cserháti Sándor halálával az állomás vezetőjévé nevezték ki, helyette Magyaróvárról az állomás adjunktusát, ifj. Röszler Károlyt helyezték Aradra, a ki a kirendeltséget 1914. év augusztus hó elejéig, a mozgósításig vezette, a mikor katonai szolgálatra bevonulván, 1914. év október hó 24-én az északi harcztéren hősi halált halt. A kirendeltség létesítésén kívül még egy fontosabb mozzanatról kell beszámolnunk, mely az öntözések tanulmányozására vonatkozó megbízás kapcsán felmerült. Ugyanis már az aradi szennyvízszűrőtelep tanulmányozásával kapcsolatos szenny- ós alagcsővízmeghatározások, valamint ez alagcsövezett területtel összekötött talajkutatások kémiai és talajfizikai vizsgálatok elvégzését kívánták, a melyeknek szüksége még égetőbbé vált a székes talajok feljavításával kapcsolatos tanulmányozással. Kezdetben a hazai székek kémiája jóformán teljesen ismeretlen volt, és így a szék javítását czélzó tanulmányok szükségessé tették * L. Kisérletiigyi Közlemények 111. kötet: Cserháti—Baán. A hazai öntözött réteken termett széna minősége.
