Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - III. Répássy Miklós: Halászat székes területen

136' « Ez alapon adódik ki, hogy a halászati berendezés révén az 1369 kat. hold nagyobb részében székes vizű, kisebb részében pedig igen rossz minőségű székes legelőből álló terület évi hozadéka 60.000 koronával növekedett, vagyis kat. holdankint 40 К

1 val. Külön kiemelendő, hogy a tónak a nádtermésből való jövedelme teljesen megmaradt. A tó ugyanis a lehalászás idején, a mikor a vizet kiszivattyúzzák belőle, nagyon rövid ideig áll szárazon ; a legelső őszi csapadék után elborítja a lapos fenéket a szomszéd területekről összefutó víz annyira, hogy a nád egyáltalán nem szenved. Ebben a példában, valamint a következőkben is, az adatok a tényleges adatoknak átlagai, kerekszámok s minden adat lehetőleg az alsó érték szerint van figyelembe véve úgy, hogy a haszontöbblet a valóságban kedvezőbben alakul. Ennél a tógazdaságnál annál inkább lehet remény, ha eddigi extenzív üzeméről czéltudatos vezetéssel intenzivebb üzemre térnek át. A 2. folyószám alatt felhozott példa azért érdekes, mert a tógazdaság területét jelenlegi birtokosai, mint vállalkozók azért vették meg, hogy rajta a halászat révén gyümölcsöztessék tőkéjüket s munkájukat. A terület vételára maga 250.000 К kereken, ennél még több : 260.000 К a berendezés költsége. A tavakat skatulyaszerűen, minden oldalról töltések közé kellett fogni s a vizet több mint 10 kilométer hosszú csatornán kei lett a Körösök «Felfogó csatorná»-jától vezetni. A haszontöbblet számításánál a fent jelzett vételár és befektetés költségének 6%-a bele van számítva az üzemi kiadásokba; ez s az aránylag nagy berendező költség az oka, hogy aránylag kisebb haszontöbblet adódik ki, mint az előbbeni példában, pedig az üzem jóval intenzivebb, mint Ecskán, a mit a kat. holdankint elért sokkal nagyobb halhúshozadék mutat. De még az alkalmazott, igazán óvatos számításban is a vállalatba befektetett tőke a leszámított 6%-on felül még 5% tiszta kamatot hoz, ezenfelül pedig a birtok talajának minősége évről-évre javul, egyrészt a szék kilúgozásával, másrészt a kitűnő sankoló iszapolódással. Ebben a példában mutathatunk rá arra is, hogy bár a halászat a legroszszabb széken is eredményesen s jövedelmezően űzhető, természetesen mégis jobban meghálálja a kevésbbé rosszat. így pl. az ugrai tógazdaság legnagyobb tava (Ludastó) a legrosszabb, részben ragyás szék volt; ennek a 314 kat. holdnyi nagy tónak évi termése 310 métermázsa piaczi anyag (l-75—2-0 kg közti átlag súly) szokott lenni. Ugyanakkor egy másik kisebb tó (Csík tó), a melynek azonban jobb a talaja, 142 kat. holdról szintén 320 q ugyanolyan minőségű halanyagot adott, aránylag tehát kétszer többet. A 3. folyószám alatt feltüntetett tiszaradványi tógazdaság haszontöbblete kat. holdankint az előbbieknek kétszerese, pedig ez is öntözésre nem alkalmas székes réten létesült s a mellett még olykép, hogy a vállalkozó az egész berendezést saját költségén létesítette s az bizonyos bérleti időszak leteltével, minden ellenérték nélkül a birtokosé marad. Ehez képest az üzemi költségek számításában a következő tételek szerepelnek : 1. A befektetés 10%-os kamata 15 évi törlesztést számítva 4.000 К 2. Földbér és vízdíj kat. holdankint 23 К 4.232 « 3. Kezelés költsége (etetés stb.) _„ 9.000 « Összesen 17.232 К