Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - III. Répássy Miklós: Halászat székes területen

137 Kedvező itt, a mi az aránylag nagyobb hasznot is megokolja, az aránylag jóval kisebb befektetésköltség. Itt a vizet nem kellett előbb hosszú csatornán odavezetni és a mikor létesült, a munkadíjak is olcsóbbak voltak. Kisebb különálló székes foltok halászati hasznosítására jellemző a 4. és 5. folyószám alatt felhozott példa. A Gátér pusztai székes vízállás teljesen haszon nélküli 35 kat. holdnyi terület volt a Csongrád—Sövényházi árm. társ. «Csukáséri» nyilt lecsapoló csatornájának balpartján. A laposban a környező s mezőgazdaságilag müveit területekről lefutó csapadékvíz gyűlt össze; nyáron leapadt, ősz felé egészen ki is száradt. Miután a közeli majorban bő vizű artézi kút létesült, a melynek feles vize szintén ide jutott, csak egy kis rekesztő töltésről kellett a csatorna mentén gondoskodni s készen állott a halastó. Rendszeres népesítéssel most már a harmadik éven hoz olyan jövedelmet, a melynél többet akkor se adna, lia búza teremne a 35 kat. holdon. A 4500 kg halhúshozadék — már leszámítva a betett hal súlyát — értéke csaknem tisztán megmarad, mert hisz itt úgyszólván semmi üzemi költség nincs. Bizonyos azonban, hogy a tó vize, a mint azt a kat. holdankint számított halhússzaporulat mutatja, kitűnő ; magyarázata pedig a dolognak az, hogy a környező szántóföldekről, a major udvarából, az egyik ott lévő sertésszállástól nagyon sok trágyázó anyag kerül a tóba a lefutó esővízzel. Különösen érdekes a táblázat utolsó példája. A báró Tallián Béla-féle törökkanizsai uradalom ez idő szerint 6 tóból álló tógazdaság egyik tavának 1905. évi termését tünteti fel. A mint a kat. holdankint való halhússzaporulat mutatja, a halászat a székes tóban igen szép eredményt adott. Nevezetes a dologban különösen az, hogy ez a tó s a többi is mind csak olyan igazi székes foltokon létesültek, a melyeket a halászat révén mezőgazdasági müvelésre alkalmassá akarnak tenni. Az uradalmi intézőség adatai szerint a kísérlet teljesen bevált. A 6 tó együtt kereken 36 kat. hold (-2—13 kat. hold). Egy-egy tavat 4—5 évig halastónak használnak. Ez alatt 80 — 100 К hasznot hoz kat. holdalkint, mert hiszen itt üzemi költség alig van ; csak épen â halak kihelyezése s megőrzése. Magát a halászatot is rendszerint a vevő végzi. A '4—5 év alatt annyira kilúgozza a víz (artézi kutak vize!) a talajt, hogy rajta csalamádé, búza, ezukorrépa termelhető. Ilyen halastónak használt területen kat. holdankint 122 q lefejezett ezukorrépa, vagy 998 kg kitűnő minőségű búza termett! ( Végh János. Halasgazdaságok székes területeken artézi kutak vízfeleslegével. Halászat 1913 június 1'5.) Oly eredmények, a melyekről a székes talajon eddig álmodni sem lehete Ismételjük, hogy a táblázat adatai kikerekített számok; de oly átlagot fejeznek ki, a melyben a tényleges eredmények, megfelelő üzemvezetést feltételezve, igen könnyen kedvezőbbé tehetők. Mert azt természetesen ma már a halászatban sem szabad elfeledni, hogy ahoz is érteni kell, mint minden olyan munkához, a melyből hasznot akarunk látni. Különösen nagyobb szabású üzemekben csak kellő hozzáértéssel, kellő hozzákészültséggel s tapasztalatokkal lehet eredményeket elérni. Ezeknek a példáknak és eredményeknek nyomán a Debreczen város birtokában lévő nagy Hortobágy puszta intenzivebb hasznosítására irányuló törekvés első jelentősebb lépése is a halászat jegyében történt meg. A vízgazdaság czéljára kihasított 3000 kat. holdból, 2000 kat. holdat halasgazdaságra rendeztek be. A vizet szivattyútelep emeli a Tiszából és 18'5 kilométer hosszú csatorna vezeti a tavakhoz.