Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

130 káros sótartalma viszonyítva a felső talajréteg káros sótartalmának változásához aránylag kis apadást mutat, ugyanis az eredeti felvétel szerint e táblát a III. osztályba sorolták, ezzel szemben ma a tábla leggyengébb helye is a II. B. osztályba tartozik, míg az alsóbb rétegek sótartalma alig változott. A mint tehát látható, a esörgedeztetéssel való öntözés alkalmas arra, hogy a felső réteg káros sóit eltávolítsa, de kevésbbé alkalmas arra, hogy a mélyebben fekvő talajrétegek káros sóit is kilúgozza. A békéscsabai székes öntözésen tehát a víznek nedvesítő és kilúgzó hatása karöltve jár és nemcsak a réten eredettől fogva meglevő növényzet teljes kifejlődését teszi lehetővé, hanem egyre jobb és értékesebb növények megtelepülésének adja meg a lehetőséget. A kilúgzás mértéke természetesen függ a talaj káros sótartalmától. Minél nagyobb a talaj káros sótartalma, a kilúgzás annál erélyesebb. Ez pedig abból a tekintetből is fontos, hogy a káros só csökkenésével a műtrágyáknak egyre nagyobb mértékben való érvényesülése jár. Arra pedig már ismételten történt utalás, hogy trágyázás nélkül öntözést íentartani nem lehet és hogy gyepöntözéskor a trágyázásnak műtrágyák alkalmazásán kell alapulnia annál is inkább, mert kutatások szerint székes talajaink oldható foszforsavtartalma nagyon kicsi; ehhez hozzátehetjük, hogy a székes talajok kedvezőtlen fizikai alakulata pedig a nitrifikáczió rendes lefolyását gátolja. Nem csoda tehát, ha a kedvezőbb nedvességi viszonyok és a káros sókilúgzódás hatására megindult jobb és bujább növény fejlődés az ilyen talajt hamar kiéli. Táplálóauyagokban szegény talajról pedig termést nem várhatunk, de másrészt a reá vonatkozó kutatások örvendetesen kimutatták azt, hogy székes öntözéskor a szerves trágya alkalmazása nem feltétlenül szükséges, hanem tisztán műtrágyázással is java termésben lehet a rétet tartani, azonban csakis akkor, ha az illető szék csakugyan rétöntözésre való, azaz az első vagy második osztályba tartozik, különben a székes rét trágyázása csak akkor és ott hálálja meg magát, a hol a rendszeres öntözéssel a talaj káros sótartalmát annyira megapasztottuk, hogy rajta jó növényzet képes kifejlődni. Sovány testű növényzet nagyon természetesen sem a neki juttatott szerves trágyát, sem a műtrágyát nem hálálja meg, mert természettől fogva sem képes nagy testet, azaz nagy tömeget növeszteni. Az elmondott rövid összefoglalásból azt hiszszük, eléggé kiviláglik, hogy a székes talajokon végzett vegyi kutatások nemcsak tudományos szempontokból igen érdekes, hanem gyakorlati irányban is igen fontos eredményeket szolgáltattak. Kémiai vizsgálat nélkül székes területet nem lehet biztos siker reményében öntözésre berendezni. Összefoglalás. A békéscsabai székes öntözött réten és legelőn az első 12 üzemév alatt elért eredmények tanújelét adják, hogy az öntözésre való berendezést okszerűen végezve és kellő gonddal és ápolással kezelve nemcsak meglepően szép és biztos széna- illetve fűterméseket, hanem igen szép jövedelmet is szolgáltathat. Azonban csakis akkor, ha a szék kellő öntözésen kívül megfelelő intenzív trágyázásban is részesül ; az utóbbira vonatkozóan a kisérletezés és az ezt követő nagyban