Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

« 129 talma azonos, azt fogjuk látni, hogy a meleg beálltával a nem öntözött terület növényzete lassan kisül, míg az öntözött területen megfelelő nedvességi viszonyok közt (alacsony káros sótartalmat tételezve fel) a legkövetelőzőbb növények is szépen fejlődnek. így például a békéscsabai rét 19. számú tábláján és a mellette fekvő nem öntözött legelőn végzett sómeghatározások szerint a jellemző rétegek káros sótartalma volt : y 19. tábla öntözve nem öntözött legelő 0— 30 cm O'IO—0'05% összes só 0'05—0-03% összes só 60- 90 « 0-3 —0-20% « « 0-2 —0-15% « « 150-180 « 0-3 —0-2 % « « 0-4 —0'3 % « « Bár a sótartalom közel megegyező, a 19. tábla jó kaszálót adott, a megvizsgált helyen sok here volt, a mi a legelőn nem volt feltalálható. A következő vizsgálatkor július 21-én a legelő ki volt sülve, a réten pedig szépen fejlődött a növényzet. Az egyes talajrétegek majdnem azonos, sőt a legelő kisebb káros sótartalma mellett is nemcsak a növényzet állásában, de minőségében is lényeges különbség volt. Az említett körülmények között a növényzet eltérő fejlődését és minőségét csakis a talaj különböző nedvességi állapota idézhette elő. Ebből a megfigyelésből most már a gyakorlat számára az következtethető, hogy a székes öntözött réteken a rendszeres öntözéssel való nedvességpótlás képes nemcsak a fejlődést, de a jobb növényzet kialakulását is elősegíteni. Ez egyben igazolja ama gyakorlat helyességét is, hogy tisztán csak valamely széken talált növényzet alapján nem lehet osztályozni a széket az öntözés szempontjából, vagyis a botanikus egymaga nem mondhatja meg előre, hogy az öntözéssel milyen kifejlődés várható valamely széken; hozzá a vegyész munkája is kell. A víz harmadik és a széken felette fontos hatása a kilúgzó. A míg az a nézet uralkodott, hogy székeseinkben a kártékony só a szóda, addig szó lehetett, hogy a talajban foglalt szódát kémiai úton kevésbbé ártalmas vegyületté alakítsuk. A békéscsabai réten azonban kitűnt, hogy van eset, midőn a kárt tevő só nem egyedül a szóda, hanem főleg a glaubersó. Ilyen esettel állva szemben, a kémiai úton való javítás gondolatáról le kell íenni, mert a glaubersó csakis mechánikai úton távolítható el a talajból. E mechánikai munka végzésére alkalmas a víz kilúgzó oldó hatása. A békéscsabai rét csurgalékvizeinek kémiai vizsgálata azt mutatja, hogy a legtöbb esetben a csurgalékvizek nátriumsókban mindig gazdagabbak, mint az öntöző víz, ez a nátriumsótöbblet pedig nem eredhet máshonnan, mint a talajból. Téved azonban az, a ki azt hiszi, hogy a víz e felszíni kilúgzó hatása nagy. A káros sók kilúgzódása meglehetősen lassan megy végbe s ha az összes káros sótartalmat veszszük figyelembe, úgy elmondható, hogy jó pár év kell hozzá, míg a feltalajban, nem is szólva az altalajról, a káros sók mennyisége a jelen vizsgálati módszerrel is érezhető apadást mutat. A felső réteg kilúgzása sem megy végbe valami gyorsan, az alsóbb rétegek káros sótartalmának csökkenéséről pedig egy évtizeden belül alig lehet beszélni. így például a 29. számú táblán, a mely már eredetileg is gyengébb minőségű volt, 10 évi öntözésre az alsóbb rétegek 9