Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

128 a talaj legfelső 0—30 cm rétege jön figyelembe, a mennyiben a fűfélék gyökerei nem hatolnak mélyebbre. Van azonban a székes öntözött réteknek még egy hálás növénye s ez a Lotus corniculatus. Ezt csak azért említem fel, mert a békéscsabai rét legtöbb, még a legszékesebb tábláin is megtalálható. Ha most már a Lotus ellenálló képességét a luczernával összehasonlítjuk, nagy eltérést fogunk találni. A 35-ik, tehát a rét legszékesebb tábláján buja Lotusfolton végeztem gyökérmosást és sómeghatárorást. Az adatok szerint a talaj káros sótartalma 60 90 cm mélységben 0'2—0'15% volt, vagyis a Juczernánál megengedett határt elérte. A 13-ik táblán végzett első fúrás és e fúrás között a különbség csak az, hogy itt már a 0—30 cm rétegben is feltalálható a szóda, sőt a 30—60 cm rétegben a szóda mennyisége 0'09%-ig emelkedik. Még inkább mutatja az eltérést egy székesebb folton végzett vizsgálat. E vizsgálatban a 0—30 cm réteg káros sótartalma 03—0'2% volt, az alsóbb rétegeké hozzá hasonló, a legfelső réteg szódatartalma 0-14% ós ez 120 cm-ig állandó maradt. Ez az összehasonlítás tehát élesen feltünteti, hogy a két növény mennyire máskép viselkedik a talaj szódatartalmával szemben: míg a luczernát a szóda legkisebb mennyisége is elpusztítja, addig a Lotus corniculatus még 014% szóda jelenlétében, ha gyengén is, de ind fejlődni. Az öntözés azonban helyesen keresztülvive. feltétlenül javít a szék minőségén, vagyis az öntözött szók a szerint, a mint jobb vagy rosszabb volt, idővel határozottan javul és az osztályozás egy alacsonyabb osztályából jobb osztályba léphet elő. Ez áll a IV. osztályú székekre is, csakhogy ezeknél a csörgedeztetéssel való feljavítás oly lassan megy. hogy ha a rét- vagy legelőöntözésre való berendezésük évek multán némileg fel is javítja a széket és rajta némi értékes növényzet idővel teremhet is, a javulás oly lassú, hogy az eredmény nem áll arányban a ráfordított költséggel ; ezek a talajok csakis nagytömegű vízzel javíthatók fel, mint a milyent a tórendszer nyújt. Az öntöző víznek egyáltalában háromféle hatást lehet nagyjában tulajdonítani. Lássuk első sorban, hogy közülök a víz trágyázó hatása a székes békéscsabai öntözésen miként érvényesül. A tapasztalat azt mutatta, hogy

7 a csörgedeztető rendszerrel csakis nedvesítő hatást érünk el, a trágyázó hatást gyakorlati értékben a semmivel vehetjük egyenlőnek. Ha folyóink vize sok iszapot és feloldott tápláló anyagokat hord is, ez a hosszú öntözőcsatornákban, a hol a víz folyása meglassul, legnagyobb részt leülepszik. A legiszaposabb vizet rendszerint a tavasz folyamán adják a folyók, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a székes rétek sok esetben épen tavaszszal, az első kaszálásig (május vége) kívánják a legkevesebb öntözést. A nyári öntözések idejére pedig, a mint tudjuk, a folyóvizek iszaptartalma csökken, így tehát édes-kevés az a trágya, a mely a vízzel kerül a rétre. De nem tekintve mindezt, már csak azért sem lehet a víz trágyázó hatására számítani, mert a csörgedeztetéssel való öntözéskor aránylag kis mennyiségű víz kerül a talajra, A békéscsabai réten a harmadik és negyedik évben észlelt terméscsökkenések eléggé igazolják, hogy a víz trágyázó hatására számítani nem szabad, hanem a székes talajok táplálóanyagszükségletét rendszeres trágyázással kell fedezni. A víz második és mondhatni fő hatása a nedvesítő. A székes talajok nedvességi állapota nagy szerepet visz. Figyeljük csak meg egy öntözött és nem öntözött területen a növényzet fejlődését. Feltéve, hogy a két terület káros sótar-