Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

491 rendelt szerepet'visz. Ez pedig még annyiban szerencse, liogy a növényzetre nézve a legártalmasabb a szóda, a legkevésbé káros a glauber-só. Ezzel kapcsolatosan rá kell mutatnunk arra is, hogy a székes talajok felszínén látható kivirágzás nem mindig szóda, sőt vannak esetek, mikor a kivirágzásban káros só egyáltalában nem, vagy csak nagyon alárendelt mennyiségben mutatható ki. Az ilyen kivirágzások a hazai kutatások szerint gyakran apró fehér csillámlemezkék, agyag es iszap keverékéből állanak és e kivirágzások összetétele is a mellett bizonyít, hogy a kivirágzásnak nem feltétlenül szódának kell lennie. Nagyon természetes, hogy e miatt sem adhat a székes talajok gipszezése. kénsavval vagy hasonló, a szénsavas nátron megbontására szolgáló vegyiszerekkel való kezelése megfelelő eredményt, amint azt egyébként a többek között az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás kísérletei is kimutatták; a székeknek kémiai úton való megjavításától, azaz eddig ismeretes módozataitól gyakorlati eredmény nem várható. Hasonlóan a meszezés, a talaj szövetének megjavítását czólzó salakozás, homokozás, a talajvíz színének szabályozása, ha vezettek is némi eredményre, a a feladatot véglegesen nem oldották meg. Ez idő szerint a székes talajoknak csak egy gazdaságos javító módját ismerjük, tudniillik a rendszeres öntözést. Szék és szék között azonban lényeges eltérések vannak, nemcsak a szék alapanyagát illetően, t. i. vájjon agyag, iszap vagy homok-e, hanem aszerint is, hogy milyen káros sók milyen mennyiségben, milyen keveredésben és milyen elhelyeződéssel és mozgással alkotják a széket. Ezt pedig fontos tudni, illetve kutatni azért, mert mindezekkel szoros összefüggésben van. hogy az öntözéssel megfelelő eredményt érhetünk-e el, vagy sem? Az első székes öntözések ugyanis beható vegyi vizsgálatok nélkül készültek és így előre a gazda sohasem tudhatja, hogy az öntözéssel milyen eredményre fog jutni ; egyes helyeken, illetve rétrészleteken az öntözés gjönyörű eredményt adott, míg másutt a várt eredmény csak nem akart kibontakozni. Az állomás erre. vonatkozó kutatásainak azután manapság már megvan az a felette fontos és a szék javítása terén megbecsülhetetlen nagy eredménye, hogy manapság már a vegyi vizsgálat alapján előre meg lehet mondani, hogy bizonyos összetételű széken öntözéssel milyen eredmény várható, vagyis hogy milyen széket érdemes öntözött rétnek, illetve legelőnek berendezni, vagy ahol egyik említett üzem sem fog már megfelelő hozománynyal kecsegtetni, hol lehet csakis halgazdasági berendezésről szó. Hogy a székkel ezirányban tisztába jöjjünk, szükséges volt mindenekelőtt a székeknek fenti szempontokból való osztályozása, a melynek elsősorban a növényzet és a talajnak káros sótartalma közötti határozott összefüggésen kellett alapulnia, annyival is inkább, mert az állomás erre vonatkozó kutatásai is kimutatták, hogy a káros sók mennyisége és eloszlása, valamint a növényzet között szoros összefüggés van, a mi két szempontból fontos. 1. A növényzet támaszpontokat nyújthat annak előzetes megítélésére, hogy milyen növények termelhetők sikerrel az illető székes területen. 2. Fontos a növényzet ellenálló képességének ismerete a székes talajoknak különösen vízgazdasági szempontból való helyes osztályozása miatt is. Messze vezetne az állomás erre vonatkozó, sok növénynyel végzett kutatásainak ismertetése és röviden csak annak ismertetésére szorítkozunk, hogy a reá