Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei
A berendezés utáni első 6 évben a legelőért kat. holdankint 30 korona haszonbért fizetett a bérlő, vagyis az öntöző berendezés csakis az 5%-os kamatját hozta meg. Jelenleg azonban 50 korona a kat. holdankinti haszonbér, még pedig nemcsak az öntözésre berendezett 24 5 kat. holdnyi területen, hanem a hozzá с ; a tolt lt'5 kat. holdnyi öntözetlen legelőn is, vagyis az öntöző berendezés oly nagy jövedelmet ad, hogy a berendezés évétől kezdve 12 év alatt az 5°/ 0-os kamaton kívül az egész berendező költséget teljesen letörleszti, tehát 12 év után a berendező költséget többé számításba venni nem kell. A legelőért fizetett magasabb bérösszeg mutatja legjobban, hogy a legelő talaja, növényzete az öntözés következtében évről-évre javul. A legelőre hajtott állatok elhulatott trágyája egyelőre elégségesnek bizonyult a terméshozomány biztosítására. Egyébként is a legelő trágyázása a haszonbérlő érdeke és kötelessége. Ha reá szükség lesz, bizonyára a saját jól felfogott érdekéből trágyázni is fogja a legelőt. Ezekben ismertettük a békéscsabai székes öntözésen az üzem első 12 évében nyert tapasztalatokat és eredményeket gazdasági szempontokból; a bevezetésben említettük, hogy az egész terület azonkívül széktanulmányok végzésére is szolgált ; róluk a következőkben lesz szó. II. A békéscsabai réten folytatott vegyi székkutatások eredménye. Irta : Floderer Sándor. Az orsz. m. kir. növénytermelési kisérleti állomás, amint az öntözés kérdésével foglalkozni kezdett, a kísérletezést és tanulmányozást, különösen a székeken összekötötte az öntözés kérdésével kapcsolatos vegyi vizsgálatokkal is. így a többek között a békéscsabai réten a létesülése óta beható kutatás tárgya volt elsősorban az, hogy milyen sók és milyen eloszlásban alkotják a széket, továbbá milyen összefüggés mutatkozik a szék minősége és a rajta előforduló, illetve ott meghonosítható növényzet között és végül az öntözővíznek milyen hatása érvényesül a széken. Gyakorlatilag beszélve e kutatásoknak az volt a czélja, hogy a széket alkotó sóknak, mennyiségüknek és hatásuknak megismerésével megállapítsa. hogy különböző székeken öntözéssel milyen növényzet előhozását, illetve meghonosulását lehet reményleni, vagyis a különböző minőségű székeken milyen termésbeli és jövedelmezőségű eredményeket várhatunk az öntözéstől, továbbá, hogy "megállapítsa, vájjon idővel az öntözés javítja-e a széket és ha igen, mily módon és mértékben? Lássuk röviden az erre vonatkozóan végzett kutatásokat és eredményüket, első sorban a békéscsabai rétre való vonatkozásukban . A szélesedést előidéző káros sók minőségére vonatkozó kutatások kimutatták azt. hogy hazai székes talajaink káros sói a következők ; szénsavas nátron (szóda), kénsavas nátron (glauber-só) és nátriumchlorid (konyhasó). Nem áll tehát az a a régi nézet, hogy a székesedést csak a szénsavas nátron okozná, sőt vannak hazai székek, amelyekből a szénsavas nátron teljesen hiányzik és ismét mások, a melyekben nem a szóda viszi a főszerepet, hanem a már említett három káros só közül hol az egyik, hol a másik, vagy mindahárom keveréke. így a békéscsabai rét kártevő sója a glauber-só ; a szóda sem hiányzik ugyan teljesen, de összehasonlítva a kettő mennyiségét és elterjedését, a szóda határozottan alá.
