Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

A gyümölcsfáknak és fűznek díszlését a békéscsabai széken már igazán csak a vízgazdálkodásnak kell javára írni. Nem volna teljes a békéscsabai öntözésről nyújtott képünk, lia nem emlékeznénk meg a békéscsabai székes öntözött legelőről is. Mivel székes területeink ez időszerint javarészt legelőnek értékesülnek és a jövőben, ha öntözésre kerülnének is, egy részük csak legeltetésre szolgálna, továbbá mivel a gyengébb széknek jó része olyan, hogy öntözéssel csak gyenge kaszálót, de igen jó legelőt ad : kívánatos volt a békéscsabai mintarét mellett székes legelő öntözését is tanulmányi czélra példának létesíteni. A békéscsabai székes öntözött legelő közvetetlenül az öntözött rét mellett fekszik. A legetőnek nagysága 36 kat. hold, de belőle csak 24'5 kat. holdnyi területet rendeztek be öntözésre, még pedig az 1904. évben. Az öntözött legelő mélyen fekszik, talaja sülevényes szók. Az öntözés előtt főleg gyomnövényeket termett, közülök is a czigánybúza (Hordeum Gussonianum) .volt legjobban elterjedve. A legelésző állat ezt a korán fejlődő gyomot gondosan elkerülte, a czigánybúza így magot kötött, elhullatta és így a legelőn egyre jobban és jobban terjedt. Az 1906. évben a község nem adta bérbe a legelőt, hanem háromszor megkaszáltatta. Kat. holdankint termett 14-95 q széna, a czigánybúza pedig teljesen kiveszett. A következő évben, vagyis 1907-ben a legelőt nyilvános árverésen 6 évre bérbeadták. Az öntözésre berendezett és öntözetlen legelő összes területét egy bérlő vette ki, fizetett pedig a 36 kat. holdnyi területért évenkint 1083 koronát, vagyis a kat. holdankinti bérösszeg kereken 30 korona volt. Az évenkinti 1—2 öntözés következtében a legelő évről-évre javult. Elszaporodtak rajta az értékesebb füvek és a herefélék közül különösen a fehér here. Sajnos, hogy a legelő bérlője nem gazdálkodott okszerűen. Megtörtént ugyanis az, hogy 1—2 hétig 100—120 drb. számos jószág is legelt e 36 kat. holdas területen, máskor pedig alig volt rajta állat. A legelő bérlője mészáros volt, a ki, lia olcsóbb volt a marha, sokat vásárolt és ezt mind a legelőre hajtotta, míg ha a marha drága volt, csak annyit vett, a mennyire neki szükége volt. Természetesen a sok marha nem tudott a legelőn megélni, de viszont a sok marha sok trágyát hagyott a legelőn és e helytelen kiliasználásmóddal is a legelő évről-évre javult és az 1913. évi január havában megtartott nyilvános árverésen — ugyancsak 6 évre — már 1800 korona bérért adták ki, vagyis kat. holdankint éppen 50 koronáért. Ez évi bérösszegen kívül a bérbeadó község tulajdona a legelőn épített karámban (állás) összegyűlő kitűnő trágya is. Az öntözött legelőnek berendezése kat. holdankint 124 korona 06 fillérbe került. E befektetés 5%-os kamatja 6 22 korona. A legelőnek évi gondozása és öntözése kat. holdankint legfeljebb 12 koronába kerül. Az öntözés előtt a legelőt kat. holdankint évi 10—12 koronáért adták liasonbérbe és jelenleg is az öntözött rét mellett fekvő, de öntözésre be nem rendezett legelőkért évi 12 korona haszonbért fizetnek. A számítás tehát a következőkép alakul : Az öntözött legelő kat. holdankinti gondozása és öntözése— 12'— К Földbér, illetve a régi haszonbér 12-— « Az öntözés berendezésének költsége 124 05 korona, 5%-os kamatja v - — — 6-22 « Összesen 30 22 К