Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - I. Kvassay Jenő: Négy évtizedes törekvés eredménye a székes talajok javítása terén

102 növények termesztése is sikerül s ezek annyi sót vesznek fel, hogy utánuk a harmadik vagy negyedik esztendőben már a gabona is sikerrel termeszthető. 2. Az álagcsövezés az altalaj-vízszint lejjebb szállítja, vele a sók felszállá­sát megnehezíti, másrészt esős időszakban a talaj kilúgozását is elősegíti úgy, hogy végre nem fog annyi só a felszín alatt összegyűlni, hogy a növényzetre végzetessé válnék. De a növényzet gyökerei is a szükséges nedvesség megszer­zése végett mélyebbre hatolván, a talaj mélyében levő gyengén sós víz már nem támadja meg. Álagcsövezés segítségével és kis mennyiségű, de kellő időben alkal­mazott öntöző vízzel, nagyobb eredményt érhetünk el a talaj kimosását illetőleg, mint más esetben levezetés nélkül bő és gyakori öntözéssel. 3. Ha a talaj nem nagyon sódus, de a sók hatása maró, úgy a feladat e maró hatás csökkentése, sőt ha lehet, egész megszüntetése, a mi, kémiai ellen­szerek alkalmazásával érhető el. Hogy kellő mennyiségű és alkalmas ellenszert tudjunk a talajra szórni, szükséges először a talaj sóinak természetét, valamint - jelenlevő mennyiségüket is ismernünk, a mit talajelemzéssel,tudhatunk meg. Kali­fornia talajaiban előforduló sók három főcsoportra oszthatók: a) Neutrális alkáli sók ú. m. glaubersó, káliumszulfát és konyhasó. E keve­rék csak akkor ártalmas, ha igen nagy mennyiségben van a talajban jelen, s káros hatásától alagcsövezéssel, öntözéssel stb. lehet a talajt megóvni. b) Földfémek és fémek oldható kénsavas és sósavas vegyületei, mint keserűsó, kálcziumklorid (sósavas mész. kénsavas aluminium (timsó) stb. Ezeknek ellen­szere a mész, ilyen sókat tartalmazó talajokon már az egyszerű márgázás is megszünteti a bajt. c) Szénsavas ós bórsavas sók. Ezek, de főként az elsők, már kis mennyi­ségben is nagyon kártékonyak, egyrészt azért, mert a talajvíznek marólúgos hatást kölcsönöznek, másrészt pedig a talajban levő agyagra való hatásuk következté­ben. E sók ugyanis az agyagot oly kötötté, összeállóvá teszik, hogy ily talajban jó munkát végezni, sokszor csak száraz állapotba hozni, vagy megszárítani is, lehetetlen. E sók ellenszere a gipsz. A kémiai ellenszerek hatása attól függ, hogy van-e a talajban elegendő nedvesség, száraz állapotban semmi hatásuk sincs. Legalkalmasabb időpont elszó­rásukra az öntözés előtti idő öntözött területen ; másutt a gipszet a gabonával eg}' időben szórjuk el, míg a meszet jóval a vetés előtt (soha vele egy időben) elszórva sekélyen alá kell szántani. Az elszórandó mennyiség a talaj sós voltától függ és attól, hogy mily nagy a talaj elpárolgása, a sók felszín alatti össze­gyülemlése; ez minden esetben vagy talajelemzés vagy kísérletek által határo­zandó meg. Hatásuk abban áll, hogy cserebomlással a maróhatású sókat semle­gesekké változtatják (konyhasó, glauber só), ezeknek 10—20-szor nagyobb meny­nyiségben kell a talajban jelen lenniök, hogy ugyanazt a hatást fejthessék ki, mint a szóda. Ebből az következik, lia a talaj szódával túlságosan telített, akkor átváltoztatásával még nem tettük termővé, hanem a cserebomlás után még a kimosás szükségessége is fenmarad. A gazdának, a ki ily sós talajon gazdálkodik, nem szabad azért türelmét elveszítenie, ha egyik vagy másik eljárással nem érte el egyszerre s azonnal föld­jének tökéletes megjavítását, hanem esetleg fel kell használnia mind a három módszert ; együttes alkalmazásuk biztosan a kívánt hatással fog járni.

Next

/
Thumbnails
Contents