Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

469 Hilgardnak műve alapján hazánkban is kezdetüket vették a földmívelésügyi minisztérium kezdeményezésére a székesterületek gipszezéssel való javítása. Kezdetben mutatkozott is feltűnő eredmény, azonban a székes talajokon lassanként felhagytak az ide vonatkozó kísérletekkel. A sikertelenséget a magam részéről abban vélem megtalálhatónak, hogy a Hilgard leírta talajok többé-kevésbbé átbocsátóak és nem állanak 50—70% lisztszerű kvarczból, mint a mi székeseink, a melyekben a sósság nem okvetlenül kisérő, hanem rendszerint előforduló tulajdonság, míg ellenben a rendkívüli kötöttség fő jellemvonása. Alföldünkön vannak homokos, laza természetű talajok is, habár nem oly nagy kiterjedésben, melyeken a sósság kivirágzás alakjában jelentkezik, ezeken a Hilgard megszabta javító módok bizonyára sikerre vezetnének. A kaliforniai sóstalajok javítását a földmívelésügyi minisztérium Létay Lajos kultúrmérnökkel ós Sigmond Dezső műegyetemi tanárral a helyszínén is tanulmányoztatta. Különösen Sigmond tanár úr vegyi vizsgálatai hazai székeseink természetének megismerését és gyakorlati hasznosítását igen jelentős lépéssel vitték előre. Két irányban azonban máris határozott eredménynyel számolhatunk be; az egyik a műtrágyázással kapcsolatos öntözés, melyről a «Kisérletügyi Közlemények» 1914. évi folyamának 5. füzetében «A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902—1913.) eredményei czímen f ifj. Itöszler Károly adjunktus és Floderer Sándor vegyész számolnak be, és a mely közleményt egész terjedelmében a jelen füzetbe is felvettük. A másik a székes területeken berendezett halastavak, a melyeken elért eredményeket ugyancsak a «Vízügyi Közlemények» jelen füzete Bépássy Miklós tollából foglalja egybe. A hol tehát víz és megfelelő víz alá borítható terület áll rendelkezésre — ott a székes talajok javításának, illetőleg hasznosításának kérdése megoldottnak tekinthethető. A hol azonban az öntözéshez, illetve elárasztáshoz szükséges víz hiányzik: ott a kérdés megoldására a tudománynak és gyakorlatnak még tág tér áll rendelkezésre. A békéscsabai székes öntözött rét első 12 évi (1902—1913.) eredményei.* írták: f ifj. Röszler Károly és Floderer Sándor. Hazánkban, első sorban az Alföldön, igen sok a székterület, melynek kiterjedését Kvassay Jenő legkevesebb 500.000 holdra teszi. Mivel a széken intenzív földmívelést folytatni nem lehet, régi az a törekvés, hogy a székterületeket valami módon megjavítva, rendszeres üzem alá vegyék. A különböző székjavító eljárások vagy inkább próbálgatások között azonban * Ezt az értekezést a Kisérletügyi Közlemények XVII. (1914.) 5. füzetéből a szerkesztőnek, Károly jRmó'-nek szíves engedelmével veszsziik át.