Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - V. Apró közlemények
89 nap múlva kikelnek belőlük a pondrók (lárvák), melyek vízben élnek, de lélekzelni a felszínre szállnak. Míg a sárgalázt előidéző Stegomia lárvái csak légzőcsövüket nyújtják ki a vízből, addig az Anopheleséi egész testükkel a víz színére emelkednek. A lárvák nem lélekzelhetnek erősen mozgó vízben, vagy ha a felszint vékony olajréteg borítja. Ezért a vizek petroleumozásával ki lehet irtani őket. A pondrók 15—20 nap alatt 10 mm hosszúságra nőnek s ekkor bebábozódnak. E bábok (nimfák) Jáplálékfölvétel nélkül 4—7 napig élnek a vízben s átváltoznak érett szúnyogokká, melyek kiszállnak a vízből. Az olyan vízben, mely 15 napnál kevesebb ideig marad meg, szúnyogok nem fejlődhetnek. A nagy tavak, melyeknek felszínét a szél kavarja, nem a szúnyogoknak valók. A csöndes, nem mély, vízinövényekkel benőtt mocsarak és tócsák a legkedvezőbbek a fejlődésükre. Az Anophelesnek többféle fajtája van s vidékenkint más-más változatai ismeretesek. A bennök levő élősdinek, Plasmodiumnak is többféle faja vagy változata van a szerint, a hányadnapos lázt szokott előidézni. Minden esetben a vér vörös testecskéit támadják meg s hideglelést és hőemelkedést előidézve osztódnak. A nemileg elkülönzött egyedek nem szaporodnak tovább az emberi vérben, csakis a szúnyogok testében. Itt a fejlődésük 8—10 napig tart s a szúnyogcsípés csak ez idő elteltével válik veszedelmessé. A nemileg el nem különzöttek bizonyos fejlődésfokot elérve, az ember vérében tovább osztódnak. A szúnyogcsípés után mintegy 10-ed napra tör ki az emberben a láz, mely lehet mindennapos, harmadfélnapos, harmadnapos és negyednapos. Leggyakrabban reggel tör elő a lázroham. A vérvizsgálat, mely általánosan szokásos Panamán, kideríti a láz eredetét. De ha a megfertőzött ember kinint vett be, akkor az ujjból vagy fülből vett vérben már nincs meg az élősdi, mely mélyebb szervekbe vonul ilyenkor. A kinin hatalmas ellenszere a mocsári áznak s ha a láz negyednapra sem szűnik meg tőle, akkor nem mocsárlázzal van dolgunk. A mocsárláz néha bonyolódott jelenségekkel kapcsolatos. Van vérvizelő, feketevizelő láz is, mely epehányással kapcsolatos. De a kinin az ily esetekben is megadja a segítséget. A kinint nehezebb esetekben az izomzat közé fecskendezik. A betegség ellen óvszereket is használnak, védő intézkedéseket tesznek Előzően kinint szednek, mely jónak bizonyult, bár a Panama-csatorna építésekor nem kötelezték az embereket előzetes kininszedésre. Jó, lia a mocsaras helyektől legalább P5 km-re tartózkodunk, mert a szúnyog nem repül tőle messzebb. A már fertőzött embert el kell szigetelni, hogy a szúnyog újra meg ne csíphesse. De ez az elszigetelés nehéz. A tisztaság, a jó táplálkozás a fertőzést megnehezíti. Továbbá az öltözködés is távol tartja a szúnyogot, mely csak meztelen testrészeket csíp meg. A fertőzött szúnyogoktól való védelemhez tartozik, hogy éjjel az ágyat szúnyoghálóval vegyük körül, nappal keztyút és fejünkön szúnyogfátyolt viseljünk s minden ruhanyílást lehetően a szúnyogokra hozzáférhetetlenné tegyünk Továbbá az ablakokat, ajtókat, kályhanyílásokat finom dróthálózattal kell elzárni. A lakásokba mégis beható szúnyogokat rendesen irtják, még pedig légycsapóval, kloroformos vattával ej látott csővel, melyet a szúnyog alá tartanak s a felszálló gázok az állatot megölik. Továbbá szúnyogfogó készülékeket állítanak a
